Lapozz bele a legújabb skandináv krimibe, a nemzetközi hírnévnek örvendő svéd Arne Dahl Misterioso c. regényébe. A szövevényes, nem várt fordulatokat tartogató krimi egy jelenleg tizenegy regényt számláló, számos irodalmi díjjal elismert sorozat első része, melyben nemcsak egy izgalmas bűnügy részletei tárulnak fel, hanem a vasfüggöny leomlása utáni Európa átrendeződött viszonyai is.
A Csótányok a norvég Jo Nesbø második regénye. Norvégiában 1998-ban, magyar fordításban 2012 évvégén jelent meg. Akárcsak a sorozat első részében, a Denevéremberben, Harry Hole ezúttal is külföldi megbízatást kap: Bangkokban nyomoz a thaiföldi norvég nagykövet meggyilkolásának ügyében. Mivel az elhunyt nagykövet a kereszténydemokrata norvég miniszterelnök jó barátja, halálát pedig pikáns részletek tarkítják, az ügy maximális diszkrációt igényel Harry részéről.
A Denevérember a norvég Jo Nesbø első, 1997-ben Riverton-díjjal, 1998-ban Üvegkulcs-díjjal kitüntetett regénye. Magyarul 2012-ben jelent meg az Animus Kiadó Skandináv krimik című sorozatában. A regény a Harry Hole-sorozat első darabja, amelyben a norvég gyilkossági nyomozó egy Ausztráliában meggyilkolt fiatal norvég nő ügyének felderítésében vesz részt. Nesbø már ebben a regényben felvillantja legfontosabb írói stílusjegyeit, amelyek világszerte sikerszerzővé tették. A szerző humorát mindenképp érdemes kiemelni, mert a szerző későbbi regényeiben ezzel nem igazán találkozunk.
Lapozz bele a Harry Hole-sorozat 2. részébe, Jo Nesbø Csótányok c. regényébe, amely végre magyarul is megjelent. Ebben a norvég rendőrség legellentmondásosabb figuráját Thaiföldre küldik, hogy végére járjon egy kínos gyilkossági ügynek. Az áldozat a norvég nagykövet, akit azelőtt szúrtak le, hogy a prostituált, akit a motelszobájába rendelt, megérkezett volna hozzá. Ráadásul kisfiúkat ábrázoló pornográf képeket találnak a holmija között.
A Kristálytemplom a svéd Åsa Larsson Rebecka Martinsson-sorozatának első, 2003-ban megjelent regénye. A regény főhőse egy adójogi ügyekkel foglalkozó fiatal ügyvédnő, Rebecka Martinsson, aki fiatalkori barátnője kérésére próbál felderíteni egy brutális gyilkosságot, ami megrázta az észak-svéd kisváros, Kiruna hétköznapjait. A Svéd Krimiakadémia debütdíjával kitüntetett regény magyarul az Animus Kiadó Skandináv krimik című sorozatában jelent meg 2012-ben.
A Maria Kallio-sorozat első epizódjában egy finn diákkórus egyik tagját gyilkolják meg egy hétvégi próba alatt – a tettes biztosan valaki a kórusból, de úgy tűnik, hogy mindenkinek van takargatnivalója, és senki sem teljesen őszinte. A történet első ránézésre egyszerűnek tűnik, ám a szerző a végére megfűszerezi némi droggal, alkoholkereskedelemmel és illegális prostitúcióval. Kallio türelmes és józan, a főnöke nem – italozás miatt hiányzik az első részből.
A Q-ügyosztály második epizódjában Carl Mørcköt továbbra is Assad segíti, de felbukkan egy harmadik személy is. Rose, aki nem nyeri el Carl maradéktalan tetszését, de azért jól kiegészíti a csapatot. A legújabb munkájuk egy lezárt ügy, amelynek dossziéja ttitokzatos úton-módon kerül Carl asztalára.Úgy tűnik nem mindenki szeretné, hogy újra terítékre kerüljön az ügy, így természetesen Carlék úgy döntenek belevágnak és felgöngyölítik az eseményeket.
1950. augusztus 2-án született Jussi Adler-Olsen krimiíró, a Nyomtalanul és a Fácángyilkosok szerzője. Pszichiáter apja miatt állandóan egy elmegyógyintézet közelében laktak, de a gyerekkora boldog volt. Tizenévesként zenélt, orvosira járt, majd szociológiát és filmgyártást is tanult. Ő alkotta meg Dánia első képregény-enciklópédiáját, s a Q-ügyosztály esetei előtt három olyan thrillert is írt, amelyek cselekménye nem Dániában játszódik.
A Riga kutyái Mankell Wallander-sorozatának második kötete. 1992-ben írta, magyarul csak most jelent meg először. Az ystadi nyomozó ezúttal egy lettországi összeesküvés hálójába keveredik, de minden a svéd partoknál kezdődik, ahol a partra sodor a szél egy mentőcsónakot, benne két hullával. A szálak Rigába vezetnek, Wallander ott folytatja a nyomozást. A szovjet utódállamban instabil a politikai helyzet, nem tudni, hogy ki megbízható és ki a korrupt.
A Burundi hercegnője magán hordozza a skandináv krimik fontosabb jellemzőit, kicsit középszerű és kicsit üde is. Kjell Eriksson alapvetően jól ír, és nálam azzal is szerzett egy pontot, hogy a főszereplőt ebben az epizódban elküldte gyereknevelésire – így más is előtérbe kerülhetett, és egy csapatot szerethetünk meg rögtön az első magyar Eriksson-regényben. A főszereplők magánügyeibe is bepillantást enged, de ezt nem viszi túlzásba – a nyomozás a lényeg.
