Frederick Forsyth: Isten ökle

Frederick Forsyth ismét bizonyítja, hogy mindent tud a haditechnikáról, a lenyűgöző vadászrepülőgépekről, a titkosszolgálatok munkájáról, és a sok szálon futó cselekmény során változatos emberi sorsokat mutat fel. A történet során valóságos szereplőkkel is találkozunk (George Bush, Margaret Thatcher, Szaddám Husszein), mint ahogyan az iraki csodafegyverről is keringtek hírek az Öbölháború idején.

Az első angol Nobel-díjas: Rudyard Kipling

A dzsungel könyve szerzője Indiában született, nevét egy angliai tóról kapta. Amerikai utazásai során találkozott Mark Twainnel, vermonti birtokán Sir Arthur Conan Doyle brit írótól tanult golfozni. 1936 január 18-án hunyt le Londonban, halálhírét korábban bejelentették, mire ő így reagált: Épp most olvastam, hogy halott vagyok, kérem, ne felejtsenek el törölni az előfizetők listájáról.

Stephen King: Carrie

Carrie esetlen, pattanásos, csúnyácska, rosszul öltözött, az iskola állandó céltáblája, akin mindenki remekül szórakozhat kedvére bármikor, bátran csúfolhatja. De Carrie ugyanakkor telekinetikus képességekkel is bír, tárgyakar képes elmozgatni a helyükről a puszta akaratával. Egy napon Carrie szabadon bocsájtja természetfeletti erejét, aminek következtében kő kövön nem marad.

Wass Albert: Az Antikrisztus és a pásztorok

Emánuel, a zsidó boltos fia hosszú idő után tér haza ismét, s az első percekben nagy az öröm a szülői háznál: lám, a tékozló fiú hazatért. Aztán lassan, fokozatosan köddé válik ez az öröm. A fiú nem apját-anyját látogatja meg először, hanem a hegyekben élő szénégetőket és pásztorokat, hogy a segítségüket kérje, a falut készítsék elő a Megváltó jövetelére. A falubelieknek nem tetszik a dolog – és joggal.

163 éve született Mikszáth Kálmán

Szombaton múlt 163 éve, hogy a felvidéki Szklabonyán megszületett a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, Mikszáth Kálmán. Magyar prózatörténeti megközelítésben a Jókai-hagyomány folytatója, de kiszűri Jókaiból, ami annál idejétmúltan romantikus, s azt teszi fő prózaszervező elvvé, ami Jókainál másodlagos, az epizódelemeket, az életképet és legfőképpen az anekdotát.

Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj

1944 szeptember 23-án a szovjet hadsereg már két helyen is átlépte a trianoni magyar határt. Ugyanekkor a Gyimesi-szorosban a 32. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport Sebő Ödön főhadnagy parancsnoksága alatt még tartotta magát. Erről a hősies védekezésről és a bekerítésből való bravúros kirörésről szól a 2004-ben elhunyt veterán visszaemlékezése.

Vszevolod Ovcsinnyikov: Az A-bomba sztorija

A szerző rendkívül színesen, érdekfeszítően írja le a német urántervet, a japán N-tervet, az amerikai Manhattan-tervet, az angol Tube Alloys programot. Megtudhatjuk, hogy hol tartott az atomfegyverkezés a második világháború után, miről maradt le a közvélemény, mennyire közel volt a világ egy harmadik, mindent elsöprő atomháború kitöréséhez, és végül mi akadályozta meg az érintett feleket abban, hogy erre a végzetes lépésre elszánják magukat.

Tovább
Kritika
|
100

Jim Garrison: Gyilkosok nyomában

John F. Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét 1963. november 22-én gyilkolták meg a texasi Dallas főutcáján, egy nyitott gépkocsiban. Kennedyt délután egykor nyilvánították halottnak a Parkland Kórházban. Alig egy óra húsz perccel később letartóztatták Lee Harvey Oswaldot, akit aztán a tárgyalásra tartva Jack Ruby ölt meg. Jim Garrison elutasítja a hivatalos verziót, de nem az elméletekre támaszkodik: sajátmaga gyűjtött bizonyítékokat arra, hogy nem lehetett Lee Harvey Oswald a magányos merénylő.

Wass Albert titkai – válogatott levelek öt asszonyhoz

Ha valaki végigolvasta már a jelentősebb Wass Albert regényeket, és ezek után vette a kezébe az író életrajzát, bizonyára ráismert az íróban a magyar erdőmérnökre az Ember az országút szélén-ből, Erőss Miklósra a Kard és kaszából, Fileki Ferkóra a Csabából, stb. Takaró Mihály szerkesztő összeállítása azonban egy egészen új élménnyel szolgál a Wass Albert rajongók számára: öt asszonyhoz írt leveleiből megismerjük az író magánéletét, a hölgyek iránt érzett vonzalmát, érzéseit, és eközben kibontakozik előttünk egy ember életútja – olyan mintha egy Wass Albert által kitalált alak történetét olvasnánk.

V. P. Borovička: Híres politikai merényletek

A merénylet a politikai gyakorlatban mindig is alkalmazott eszköz volt, már az ókorban is számtalan példát találunk erre – hogy napjainkról most külön ne szóljak. Vaclav Pavel Borovička arra vállalkozott, hogy a legjelentősebb politikai merényleteket bemutassa. Borovičkától megszokhattuk, hogy alaposan körbejárja a témát, több szemszögből láttatni engedi az eseményeket, felfedi a mozgatórugókat, elrántja a függönyt, hogy a “kulisszák” mögé láthassunk, megmutatja a hátterét minden merényletnek.