Az Olvasóterem is jelen volt Sándor Anikó könyvének, az El Caminónak a bemutatóján az Alle Libri könyvesboltban. A kötet a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg, az eseményen Vágó István, az örök szkeptikus beszélgetett a szerzővel, akitől megtudtuk, hogy mi késztette ezt a – saját szavai szerint – átlagos, középkorú, magyar nőt a Szent Jakab-út megtételére. Az El Camino – Az út, ami hazavisz nem egy úti beszámoló, hanem egy belső utazás története.
Kritika
|
80
A jövő nem a miénk – novellák
Ha latin-amerikai irodalom, akkor Marquez, Borges és Varga Llossa. De hol van a fiatal nemzedék? Frissen nyomva magyarul ebben a kötetben! 20 novella, 20 különböző fiatal írótól, akik már számos díjat bezsebeltek. 20 nyomasztó és abszurd, megdöbbentő írás egy helyen. Érdemes elolvasni, de vigyázzunk, nem tündérmese. Ahogy az élet másik oldala sem az. Ezt a másik oldalt hivatott bemutatni a jelen mű, a másik oldalt, ami sokaknak az egyetlen oldal.
Az (irodalmi) IgNobel-díj
Megtisztelni azokat a teljesítményeket, amelyek előbb megnevettetik az embereket, majd elgondolkodtatják őket… Az IgNobelnek elnevezett „anti-Nobel” díj jelmondata ez, melyet 1991 óta minden évben odaítél egy tudósokból, újság- és szakírókból, köztisztviselőkből, illetve utcai járókelőkből álló bizottság. Az IgNobel-díjjal nem jár pénzjutalom, az idén egy asztalkára ragasztott periódusos táblázatot vihettek haza „trófeaként” a kitüntetettek.
Nobel-díjas írók: John Steinbeck
John Steinbeck, a Kedves csirkefogók és az Érik a gyümölcs szerzője 1962-ben kapta a legrangosabb irodalmi díjat, ő azonban úgy érezte, hogy a Svéd Akadémia döntése nem jogos, és a stockholmi ceremónián azt mondta, hogy egy írónak az a feladata, hogy előremozdítsa az emberi szív és szellem nagyszerűségét. Hozzátette: az az író, aki nem hisz abban hogy az ember tökéletesíthető, nem szentelheti magát az írói hivatásnak, nincs helye az irodalomban.
Nők és a Nobel-díj
Az 1901 óta eltelt 110 évben százhat – az irodalom területén kiemelkedőt alkotó – szerzőnek ítélték oda a díjat. Ebből mindössze tizenkét esetben kapta női alkotó az irodalmi élet eme legfontosabbnak mondható elismerését. Érdekes, hogy a 12 női díjazott fele az elmúlt két évtizedben kapta meg a díjat. Talán ez is annak a jele, hogy lassan, de biztosan halad előre a nők társadalmi térnyerése. Jelen cikkünkben eme maradandót alkotó nőkről emlékezünk meg.
Kritika
|
86
Lovas Nagy Anna: Verazélet
Egy könyv a homoszexualitásról. Egy könyv az azonos neműek iránti szexuális vágyakról. Egy könyv a szakításról. Egy könyv az édesanya nélküli nyomorult, lázadó gyerekkorról. Egy könyv a másság miatti társadalomtól való elszigetelődésről. A könyv, mely modern világunk „morálszínházának” színpadján játszódik, s melyben az elbeszélő meggyötörten, görcsbe rándulva fetreng a földön, hogy majd a függönyök összehúzása után határozott léptekkel távozzon az életbe.
Irodalmi Nobel-díjas: sir Winston Churchill
Amikor sir Winston Churchill nevét hallja, az emberek többségének vélhetően a neves angol politikus jut eszébe, aki többször volt brit miniszter és miniszterelnök, akit a második világháború egyik kulcsfigurájaként és a XX. század egyik legkiemelkedőbb politikai személyiségeként tartanak számon. Azt már feltehetően kevesebben tudják, hogy Churchill igen termékeny szerző volt, történetírói munkásságáért pedig 1953-ban elnyerte az Irodalmi Nobel-díjat.
Magyar jelöltek az irodalmi Nobel-díjra
Kertész Imre Nobel-díjának örvendett az egész ország. De vajon létezett-e még magyar jelölt az irodalmi Nobelre? Igen, több is. Tormay Cécile-ről tudni vélik méltatói, hogy ha nem halt volna meg jelölésének évében, 1937-ben, megkapta volna a rangos kitüntetést. Így már két Nobel-díjas írónk is lehetne. 1950-ig a különböző magyar, sőt külföldi illetékesek Kemény Ferenc, Herczeg Ferenc és Szabó Dezső nevét is jelölték a Tormay Cécile-é mellett.
Nobel-díjas írók: Gabriel García Márquez
Gabriel García Márquez az első, és máig egyetlen kolumbiai író, akit a legrangosabb irodalmi díjjal tüntettek ki. A ma 84 éves latin-amerikai író nincs híján a humorérzéknek, bár regényeit szerte a világon olvasói és kritikusai nagyon is komolyan veszik és értékelik. Világszerte népszerű, volt már arra is példa, hogy azt hitték, ő Kolumbia elnöke. 2009-ben bejelentette, hogy nem ír többet, ám tavaly híre kelt annak, hogy befejezett egy újabb könyvet.
A legek legjei
Az irodalmi Nobel-díj több mint százéves történelmének legjeiről olvashattok most néhány adatot és érdekességet. Ilyen például a legelső, Sully Prudhomme, a legelső nő, Selma Lagerlöf, a legelső Európán kívüli, Rabindranath Tagore, a legelső magyar, Kertész Imre, a legifjabb, Rudyard Kipling és a legidősebb díjazott, Doris Lessing. Ki ne hallott volna Maugliról vagy éppen Nils Holgersonról? De vajon tudják szerzőikről, hogy a legek közt is legek voltak?