A Nobel-díjas William Golding regénye átírja a Jules Verne regényekből ismert sziget motívum fogalmát. Sokkoló. Felállítja a szőrt a hátunkon. De zseniális, igazi remekmű, jól megkomponálva. Ezt a regény olvasva kijelenthetjük, valóban megérdemelte Golding azt a díjat. Vigyázzunk azért, megrázó, gyengébb idegzetűeknek nem ajánlott. No, nem akarok elrettenteni, de tényleg, mert egy eseménydús, izgalmas könyvről van szó.
Egy napon az emberek arra a következtetésre jutnak, hogy szörnyeteg vagyok – írta a naplójában William Golding. Azt fogják hinni, hogy mindent tudnak, pedig nem így lesz. Nem számít milyen mélyre ásnak majd, nem érik el a gyökereket, melyek szörnyeteggé tettek…szörnyeteggé a tetteimben, a szavaimban és a gondolataimban. – vallja A Legyek Ura világhírű írója. Talán lánya, Judy Carver májusban megjelent életrajzában elég mélyre ásott. Íme Golding egy másik oldala.
1911. szeptember 19-én született a Nobel-díjas William Golding, a vidéki Anglia tanárembere, A Legyek Ura szerzője. Már az egyetemi évei alatt az írás foglalkoztatta, ekkor kiadott egy verseskötetet, aztán tanári állást vállalt vidéken, majd részt vett a világháborúban, s az íráshoz csak ezt követően tért vissza. Leghíresebb művét, A Legyek Urát 43 évesen írta, ez végül meghozta számára a világsikert. 1983-ban a Svéd Akadémia irodalmi Nobel-díjjal tüntette ki.
A Hóemberben Harry Hole és társai Norvégia első – legalábbis a történet szerint –sorozatgyilkosa után nyomoznak. A családos nőkre vadászó rejtélyes elkövetőt a rendőrség és a sajtó találóan Hóembernek nevezte el, hiszen a tett színhelyén mindig egy hóembert hagy maga után. Jo Nesbø a hetedik Harry Hole-történetben sem okoz csalódást, a tőle megszokott alapossággal és stílusban szövi a cselekményszálakat, mindvégig fenntartva a feszültséget.
Az Animus Kiadó Skandináv krimik című sorozatába az általunk írt recenziók révén már bepillantást nyerhettetek. A Kiadó ebben az évben három szerzőtől – Jussi Adler-Olsentől, valamint a már jól ismert Karin Alvtegentől és Jo Nesbøtől – négy könyv megjelentetését tervezi. Három ezek közül a sorozat része, egy pedig attól független darab, viszont vérbeli skandináv krimi. Könyvajánlónkban ebből a négy kötetből adunk egy kis ízelítőt.
Manapság egyre nagyobb nyilvánosságot s bizalmat kapnak az alternatív gyógymódok. Homeopátia vagy orvostudomány? Miben bízzon a hétköznapi ember, mi alapján döntheti el, hogy neki mi a jó? Hogyan vegyük észre, ha át akarnak verni bennünket? Rose Shapiro brit tudományos újságíró ezzel a könyvvel beírta magát a köztudatba, szkepticizmusa mindenkinek hasznára válhat. Fegyverkezzünk fel logikus gondolkodással saját biztonságunk érdekében, ez a legjobb módszer!
Kevés alakja van a XX. századi magyar irodalom történetének, akit több legenda övezne Tersánszky Józsi Jenőnél. Festőnek indult, volt sikeres kabaréművész, gitárját pengető, pánsípot fújó „zenebohóc”, nagy becsvággyal dolgozott találmányain, saját elgondolású biciklifékén s folyami csónakján, közben pedig írt. S nem is akármit. Jó néhány műve, például a Viszontlátásra, drága… vagy a Kakuk Marci regénysorozat modern irodalmunk remeklései közé tartozik.
Két új regényt ad ki ősszel az Agave Könyvek Georges Simenontól: októberben újabb Maigret-regény kerül a boltokba, novemberben pedig a szerző itthon kevésbé ismert roman dur-sorozatából jelenik meg a Kísértetek. A világhírű detektív nyomozásai a Maigret és a halott gyémántkereskedő című regénnyel folytatódnak, ezt eddig még nem olvashatta a magyar olvasóközönség. A Kísértetek szintén újdonság lesz, ez az író egyik legjobb pszichológiai regénye.
Ahogy megígértük, újra játszunk, most Dennis Lehane új regénye, a Hideg nyomon a tét; a feladat egy kis fejtörő, a válaszokat szeptember 28-ig várjuk. Három szerencsés nyertes már a megjelenés napján, azaz szeptember 29-én kézbe veheti a Kenzie-Gennaro-sorozat negyedik részét – tudjátok, ebből rendezte Ben Afleck élete első filmjét. A főszereplőkhöz hasonlóan ti is nyomozni kényszerültök, bár itt csak gondolkozni kell, nem szükséges semmilyen fegyver.
Pomázi Adél legelső regénye Weöres Sándor Psyché c. művének parafrázisa. Psyché a buja és kicsapongó, gyönyörű nő és ennek a modern megfelelőjét hivatott bemutatni a Holnap hétfő. Olykor a mű prózája igencsak líraivá válik, szép gondolatok tolmácsol, elgondolkodtat. Megbotránkoztat, de nagyon életszagú. Friss, mai, a jelenkori divatproblémákat dolgozza fel, s mindemellett életrajzi ihletű is, ahogy azt az írónő bevallja.
