A falka a kanadai Craig Davidson első olyan regénye, amit Nick Cutter álnéven írt. Az angolul 2014-ben, magyar fordításban 2016-ban az Agave Könyvek gondozásában megjelent, 2015-ben James Herbert-díjjal kitüntetett regény talán még jobban sikerült, mint a Mélység, amellyel a magyar olvasóközönség előtt bemutatkozott a szerző. Nem véletlenül tartják Cuttert a műfaj nagyjai a kortárs horrorirodalom egyik legígéretesebb alakjának.
A Scolar Kiadó négy év szünet után idén tavasszal újabb Karin Fossum-regény magyar fordításával jelentkezett. Az Elszabadul a pokol a „norvég krimikirálynő” 2009-es regénye, a Sejer felügyelő nevével fémjelzett sorozat tizedik kötete, a magyar fordításban is megjelent Fossum-regények közül pedig sorrendben a hatodik. Bár túlzás lenne azt mondani, hogy ez Fossum eddigi legjobb regénye, az írónő most sem okoz csalódást rajongóinak.
A Kenti Egyetem professzoraként dolgozó Richard Sakwa, Kelet-Európa történelmének és politikai működésének jó ismerőjeként arra vállalkozik, hogy feltárja az ukrajnai válság kirobbanásának és elmérgesedésének okait, valamint lehetséges következményeit. Háború a határon – Ukrajna üllő és kalapács között című könyve egy tudományos igényességgel megírt tényirodalmi alkotás, amely a múltból indulva 2014 október végéig követi nyomon az ukrajnai eseményeket.
Mitchell Zuckoff 13 óra – Bengázi titkos katonái című könyve a tényirodalom és a fikciós irodalom eszközeit ötvözve állít emléket a líbiai Bengáziban működő amerikai külképviseleti létesítmények ellen 2012. szeptember 11–12-én szervezett terrortámadás elhunyt és életben maradt védőinek. Az olvasmányos stílusban megírt, de objektivitásra törekvő könyv legfőbb forrását a megtámadott létesítményeket védő magánvállalkozó operátorok elbeszélési jelentetik.
Júniusban magyarul is megjelenik a 2015-ös Bram Soker-díjjal a legjobb regény kategóriában kitüntetett könyv. Paul Tremblay Szellemek a fejben című regénye egy valóságshow keretében folytatott ördögűzésről, és annak félelmetes következményeiről szól. A díjat egyébként további tíz kategóriában és négy különkategóriában osztották ki a május 14-én Las Vegasban megtartott díjátadó ünnepségen, valamint az életmű díjat is átadták.
A hatodik novelláskötete jelent meg tavaly a popkultúra egyik legnépszerűbb képviselőjének számító Stephen Kingnek. A Rémálmok bazára címet viselő, magyarul az Európa Könyvkiadó gondozásában 2016 tavaszán kiadott kötet húsz, műfajilag igen változatos írást tartalmaz. És bár ezek színvonala változó, a kötet összességében szerintem jóra sikeredett. A novellákat több motívum is összeköti, viszont az egyik legszembetűnőbb kapocs a halál, az elmúlás gondolata.
Robert Kagan neokonzervatívként számon tartott, de magát előszeretettel „liberális intervencionistaként” meghatározó amerikai történész, közíró, külpolitikai szakértő. Made in America című, 2012-ben megjelent esszéje nagy visszhangot váltott ki az Egyesült Államokban. A szerző ebben arra keresi a választ, hogy milyen lenne a világ, ha az Eygesült Államok hanyatlásnak indulna és a külpolitikai kérdések helyett kizárólag a belpolitikai dolgaira összpontosítana.
A visszatérő Michael Punke 2002-ben megjelent regénye, amely a magyar olvasóközönséghez a Könyvmolyképző Kiadó kiadásában jutott el idén februárban. A prémkereskedelem korszakában, az amerikai vadnyugaton játszódó regény megtörtént eseten alapul: egy Hugh Glass nevű prémvadász életének egy fontos mozzanatát dolgozza fel. A könyv alapján készült film főszerepéért kapta 2016-ban Leonardo DiCaprio élete első Oscar-díját.
Jonas Jonasson 2009-ben vált híressé A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című regényével, amelyet több mint harminc nyelvre fordítottak le, köztük magyarra is. A svéd szerző, a sikeren felbuzdulva, előbb 2013-ban, majd 2015-ben is újabb könyvvel rukkolt elő, amelyek stílusukban nagyon hasonlóak az elsőhöz. A harmadik regény címe Gyilkos-Anders és barátai (meg akik nem azok), Magyarországon az Athenaeum Kiadónál jelent meg 2015 végén.
A nyugati világ legtekintélyesebb Oroszország-szakértőjének tartott Walter Laqueur közel 95 évesesen írta a Putyinizmus című könyvét, az elsőt, ami magyar fordításban is megjelent több tíz eddigi kötete közül. A könyv nem Putyin-életrajz, és nem is annyira az orosz elnökről szól, mintsem az általa felépített, de számos elemében az évtizedekkel, évszázadokkal korábbi Oroszországban gyökerező, a világon talán egyedülállónak számító államberendezkedésről.
