Sorozatban másodszor ítélték oda női szerzőnek a Samuel Johnson-díjat – ez először fordult elő a díj tizenöt éves története során. Az idén Helen Macdonald kapta a díjat és a vele járó 20 ezer angol fontos pénzjutalmat. A Samuel Johnson-díj a legrangosabb brit ismeretterjesztő irodalmi díjnak számít. Történelmi, politikai, tudományos, sport, utazás, életrajzi, önéletrajzi vagy művészeti témájú, angol nyelven megjelent könyvek szerzői kaphatják meg.
Már megszokhattuk a korábbi években, hogy október vége – november eleje a francia irodalmi díjátadók hete. Az idén is a Francia Akadémia Regény Nagydíja nyitotta a sort október 30-án, majd november első napjaiban négy másik rangos díjat adtak át Franciaországban: előbb a Femina- és a Médicis-díjat, majd a Goncourt- és Renaudot-díjat. A győztesek pedig: Adrien Bosc, Yanick Lahens, Zeruya Shalev, Paul Veyne, Antoine Volodine, Lily Brett, Frédéric Pajak, Lydie Salvayre, David Foenkinos és Christian Authier.
Ha van a szórakoztató irodalomban sikersztori, akkor Andy Weir első regénye, A marsi kétségkívül egy ilyen: a kezdeti kiadói érdektelenség után 2011-ben ingyenesen közzétett online regény csak a nagyfokú olvasói érdeklődés után jelent meg nyomtatásban idén tavasszal, de már a papíralapú kiadás előtt elkezdődött a belőle készülő mozifilm forgatása. Ráadásul ez a nagy felhajtás ezúttal nem kamu, hiszen a regény valóban jól sikerült, megérdemli a kiemelt figyelmet.
Svéd nyelven alkotó finn szerző kapta idén az az Északi Tanács Irodalmi Díját. Az 1961-ben született Kjell Westö 2013-ban megjelent, Hägring 38 című regényéért vehette át az egyik legrangosabb skandináv irodalmi elismerésnek számító díjat. A díjátadóra 2014. október 29-én került sor Stockholmban. Ugyanekkor adták át az Északi Tanács Gyerek- és Ifjúsági Irodalmi Díját is, 2013 után immár második alkalommal. A győztesek Hakon Øvreås norvég szerző és Øyvind Torseter illusztrátor.
A Bomlás az Erik Axl Sund írói álnéven publikáló svéd szerzőpáros (Jerker Eriksson és Håkan Axlander Sundquist) Victoria Bergman-trilógiájának első kötete. A Svédországban 2010-ben kiadott regény Magyarországon 2014 őszén jelent meg a Libri Kiadó gondozásában. A Jeanette Kihlberg bűnügyi felügyelő és Sofia Zetterlund pszichoterapeuta főszereplésével játszódó történet igen kemény témát boncolgat: a pedofíliát és annak pszichikai következményeit.
Ötödik alkalommal kapta ausztrál szerző az egyik legrangosabb brit irodalmi elismerést, az 1969 óta minden évben átadott Man Booker-díjat. Az idéntől bármilyen nemzetiségű szerzők számára elnyerhetővé tett díj szűkített listájára Flanagan mellett három brit és két amerikai szerző került fel. Az AC Grayling vezette hattagú zsűri az 1961-ben Tasmániában született ausztrál szerző The Narrow Road to the Deep North című regényét találta a legjobbnak, így ő kapta a díjat és a vele járó 50 ezer fontos pénzjutalmat.
Nic Pizzolatto neve Magyarországon elsősorban az HBO által készített, Matthew McConaughey és Woody Harrelson főszereplésével játszódó nyolcrészes filmsorozat, A törvény nevében (True Detective) kapcsán vált ismertté. A sorozat forgatókönyvét jegyző szerzőnek idén ősszel az első regénye (Galveston) is megjelent magyar fordításban, a Gabo Könyvkiadó gondozásában. A könyvet az Egyesült Államokban 2010-ben adták ki, azóta közel húsz nyelvre fordították le.
A Fantomfény című harmadik kötettel befejező részéhez érkezett a World Fantasy-díjas Jeff VanderMeer Déli Végek-trilógiája. A titokzatos X Térség körül játszódó trilógia zárókötete több ponton is eltér az előző kettőtől. A legszembetűnőbb változás talán a szereplők, cselekményszálak, idősíkok váltakozásával megragadható elbeszélési módban van, de az előző két kötetben megfogalmazódott kérdésekre – vagy legalábbis egy részükre – is megkapjuk a válaszokat.
Az iráni származású, Amerikában felnőtt és amerikai egyetemeken vallástudományi diplomákat szerzett vallástudós, Reza Aslan A zelóta. A názáreti Jézus élete és kora című 2013-as könyvében arra vállalkozik, hogy bemutassa a történelmi Jézus alakját, szembeállítva a keresztény vallásokban kialakult „Jézus, a Krisztus” képpel. Könyve érdekes kérdéseket boncolgat, sokszor provokatívnak tűnő állításai miatt pedig többen is botrányosnak titulálták.
Az Én és az Iszl@m az 1986-ban született, szudáni származású muszlim blogger, Amir Ahmed Nasszer önéletrajzi ihletettségű könyve. A fiatal szerző bloggerként aktív részese volt a 2011-ben kirobbant, Arab tavasz néven ismert észak-afrikai és közel-keleti megmozdulásoknak. Könyvében ennek a mozgalomnak az előtörténtét, az arab blogvilág működését írja le saját gyerekkori/fiatalkori élményei, valamint az iszlámhoz való viszonya tükrében.
