Szerző: Jance

Tovább
Kritika
|
60

Luís Miguel Rocha: Az utolsó pápa

Luís Miguel Rocha Az utolsó pápa című debütáló regényében I. János Pál pápa halálának körülményeit boncolgatja, egy olyan stílusban, amelyben dokumentumregény és a szórakoztató irodalom műfaji elemeit igyekszik ötvözni, több-kevesebb sikerrel. Az akciódús jelenetekkel átszőtt thrillert a portugál szerző saját bevallása szerint teljes egészében valós információk alapján írta meg, amelyeket első kézből, I. János Pál pápa gyilkosától szerzett.

Irodalmi Nobel-díjas: sir Winston Churchill

Amikor sir Winston Churchill nevét hallja, az emberek többségének vélhetően a neves angol politikus jut eszébe, aki többször volt brit miniszter és miniszterelnök, akit a második világháború egyik kulcsfigurájaként és a XX. század egyik legkiemelkedőbb politikai személyiségeként tartanak számon. Azt már feltehetően kevesebben tudják, hogy Churchill igen termékeny szerző volt, történetírói munkásságáért pedig 1953-ban elnyerte az Irodalmi Nobel-díjat.

Az Irodalmi Nobel-díj „vesztesei”

Az Irodalmi Nobel-díj körül – az egyéb területeken kiosztott Nobel-díjakhoz hasonlóan – mindig is voltak viták, amelyek egy-egy díj odaítélésének jogosságát kérdőjelezték meg. Ezek a kritikák leginkább arra vonatkoztak, hogy miközben több olyan személy is megkapta a díjat, aki nem feltétlenül érdemelte meg, olyan jelentős szerzők maradtak le a díjazottak listájáról, akiknek kétségtelenül ott lett volna a helyük. Cikkünkben utóbbiakkal foglalkozunk.

Tovább
Kritika
|
88

Janne Teller: Semmi

A Semmi Janne Teller, 1964-ben született dán írónő leghíresebb, több irodalmi díjat is elnyert ifjúsági regénye. A 2000-ben megjelent bestseller előbb nagy port kavart és betiltották, majd egy évre rá irodalmi díjjal tüntették ki, és kötelező olvasmánnyá vált Dániában. Ifjúsági regény, kamasz szereplőkkel és őket foglalkoztató problémákkal, azonban a hátterében húzódó mélyebb tartalom a felnőttek számára is komoly mondanivalóval bírhat.

Portré: Bram Stoker

Jóllehet a XX. században igencsak ismertté vált neve, Bram Stoker saját kortársai elismerését nem tudta kivívni. Hiába írt több regényt is, hiába dolgozott több mint hét éven keresztül élete főművén, a Drakulán, a korabeli kritikától nem kapta meg a pozitív visszajelzést. A Drakulát csak évekkel halála után, a filmipar hatására fedezték fel az olvasók, igaz, mára már a vámpírtörténetek és a horrorirodalom megkerülhetetlen klasszikusává vált.

Tovább
Kritika
|
73

Lars Kepler: A Paganini-szerződés

A Paganini-szerződés a svéd Lars Kepler második regénye. A név hátterében tulajdonképpen egy szerzőházaspár áll, Alexander Ahndoril és Alexandra Coelho Ahndoril, akik ezen az álnéven robbantak be a svéd krimi világába. Első közös regényük a svéd sikerlisták élére került és a világ számos országában megjelent fordításban. A Paganini-szerződés Joona Linna felügyelő nyomozásainak második darabja, amely elsőhöz hasonló sikereket ért el Svédországban.

Tovább
Kritika
|
95

Christoph Drösser: Csábító erők

Christoph Drösser matematikai és filozófiai végzettségű, ötvenhárom éves német tudományos szerkesztő, újságíró. Csábító erők című könyve a második a mindennapok tudománya sorozatban, a népszerű Csábító számok című után: ezúttal a kedvenc tudományágának számító matematika területéről a fizika berkeibe kalauzolja az olvasókat. Teljesen hétköznapi példákon keresztül, mindvégig szórakoztatva tolmácsolja számukra a fizika néhány alapvető jelenségét, törvényét.

Tovább
Kritika
|
80

Thierry Jonquet: Tarantula

A 2009-ben elhunyt francia író, Thierry Jonquet, 1984-ben írta a Tarantulát, 1995-ben viszont átdolgozta könyvét – ez utóbbi változat szolgált többek között különböző fordítások alapjául is. Jóllehet több mint húsz regényt és számos novellát írt, világszerte ismertté csak a regény angol nyelvű megjelenése után vált. A Tarantula egy sötét hangulatú és végkifejletű kisregény az emberi lélek árnyoldalairól, amely gondolkodásra serkenti az olvasót.

Tovább
Kritika
|
88

John le Carré: A zebra dala

A zebra dala le Carré hidegháború utáni korszakában, 2006-ben született, a brit szerző huszadik fikciós regénye. Műfajilag nehezen behatárolható, kémtörténet, krimi és politikai thriller ötvözete, de igazából egyikbe sem sorolható be. Kifinomult stílusának köszönhetően szinte szépirodalmi igényességgel megírt regény, ami le Carré esetében nem számít újdonságnak, hiszen korábbi művei közül is nem egy túllépett a szórakoztató irodalom határain.

Svéd költő kapta a 2011-es irodalmi Nobel-díjat

A Svéd Akadémia 2011. okt. 6-án közétette az irodalmi Nobel-díj nyertesének nevét. A győztes Tomas Tranströmer, nyolcvanéves svéd költő, író és műfordító, aki már a tavaly is szerepelt a legrangosabb irodalmi kitüntetés várományosai között, akkor azonban megelőzte őt a perui Mario Vargas Llosa. Idén viszont ő kapta a díjat és a vele járó tízmillió svéd koronás pénzösszeget is. A díj hivatalos átadására december 10-én kerül sor Stockholmban.