Szerző: Jance

Az antikommunista irodalom jelképe: Alekszandr Szolzsenyicin

Szolzsenyicin a XX. századi orosz irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, 1970-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Sztálint bíráló kijelentéseiért a második világháborút követően 8 évet töltött különböző munkatáborokban. A Gulágon töltött évek alatt szerzett személyes emlékei alapján írta meg legismertebb műveit, amelyek révén az antikommunista irodalom ikonszerű alakjává vált, a Szovjetunióban pedig ennek köszönhetően kegyvesztetté lett.

Tovább
Kritika
|
80

A hetedik fiú rejtélye avagy a Holtak könyvtára

Kilenc, látszólag egymástól független bűneset történik New Yorkban. Viszont valami mégiscsak összekapcsolja őket: az áldozatok mindegyike kap egy koporsót ábrázoló képeslapot, amelyen szerepel a halálának dátuma. Egy őrült sorozatgyilkos vagy csak egy bizarr vicc? Glenn Cooper regénye térben és időben ugrálva próbálja egyfajta magyarázatát adni korunk egyik felkapott összeesküvés-elmélet témájának: az 51-es körzetben zajló titkos tevékenységeknek.

Allam Folsom: A Hadrianus-akta

Áldozatokat követelő polgárháború. Szerelem, gyűlölet, önfeláldozás, árulás, politika és törvény szembenállása. Ártatlanok életébe kerülő bizonyítékok. Megéri? – teszik fel a kérdést a könyv fülszövegében. Egyeseknek mindenképpen – válaszolhatnánk meg –, hiszen A Hadrianus-aktában olyan összeesküvés körvonalazódik, magas beosztású személyek részvételével, amiben a kulcskérdés egy napjainkban igencsak örökzöld téma: az erőforrások feletti hatalom.

Graham Greene: A harmadik

Graham Greene bűnügyi kisregénye a háború utáni, megszállt Bécsben játszódik. Az olcsó, papírfedelű westernek írásából élő Rollo Martins, barátja Harry Lime meghívására érkezik az osztrák fővárosba, ám meglepetten kell tudomásul vennie, hogy barátja elhunyt, elütötte egy autó. Mivel nem hagyják nyugodni a haláleset körülményei, nyomozni kezd, egyre jobban beleásva magát a megszálló hatalmak között zónákra felosztott Bécs alvilágának életébe.

Sebastian Fitzek: A terápia

A fiatal német író első könyve nagy sikert aratott hazájában és nemcsak, hiszen a világ több mint 20 országában jelent meg fordításban, köztük Magyarországon is. A Terápia egy izgalmas pszichothriller, amelyben Viktor Larenz neves pszichiáter a lánya négy évvel ezelőtti eltűnésének traumájával próbál szembenézni. Egy semmiből felbukkanó nő által feltárt részletek egyre közelebb visznek az igazsághoz: mi is lett a kislánnyal, miért nincsenek nyomok és tanúk?

A „fekete kontinens” sötét oldala

A dokumentumregény Ishmael Beah gyerekkorának öt évét meséli el. A sierra leonei fiú egy olyan országban született, ahol a polgárháború nyomán több százezer menekült hagyta el a hazáját és 50 ezren estek áldozatul a harcoknak. A gyerekek egy részét kényszerrel sorozták be, mások nem láttak más lehetőséget arra, hogy élelemhez jussanak. Ishmael egyike volt azoknak, akik játék helyett fegyverrel a kezükben töltötték minden napjukat.

Clive Barker a moziban

Clive Barker a kortárs horror/fantasy irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Az 1980-as években vált népszerűvé horror novelláival, amelyek később a Vérkönyvek (Books of Blood) című novelláskötetekben jelentek meg. A sorozatot a műfaj meghatározó alkotásaként tartják számon. Stephen King, a horror talán legnagyobb alkotója azt írta a könyv megjelenésekor: „Már látom a horror jövőjét… úgy hívják: Clive Barker.” Kell-e tehát valakinek ennél jobb ajánló?

Edgar Allan Poe, a detektívregény atyja

Edgar Allan Poe a XIX. század egyik legkiemelkedőbb amerikai romantikus szerzője volt, az első amerikai novellisták egyike. Habár őt tartják a detektívregény feltalálójának, érdekes módon egyetlen regénye született, és elsősorban misztikus, hátborzongató történeteiről, valamint verseiről vált híressé, de szatírákat, humoros történeteket és áltudósításokat is írt, továbbá kritikusként is dolgozott. Költőként leghíresebb alkotása A Holló, ez 1845-ben jelent meg.

Stephen King: Ezüst pisztolygolyók

Jóllehet magyarul számos sikerkönyve megjelent, egy kevésbé ismert – az író rajongói számára viszont kötelező darabnak számító – művét szeretném bemutatni. Ami ugyan önálló könyv formájában jelent meg, de mégsem regény, hanem egy novella. Egy szokatlan, tizenkét részből álló novella, ami eredetileg naptárnak készült. Egyszóval egy igen különleges olvasmány, amely nemcsak formájával, hanem hangulatával is azonnal magával ragadja az olvasót.