Ilma Rakusa a felvidéki Rimaszombaton született, apja szlovén, anyja magyar. Gyermekkora folyamatos utazással költözéssel telt, a család Budapesten, Triesztben, Ljubljanában is élt, végül Zürichben telepedtek le. A zürichi egyetemen szlavisztika professzoraként tevékenykedő írónő, költőnő és esszéista a közép-kelet-európai írók nagytöbbségéhez hasonlóan családi gyökereit, identitását, etnikai hovatartozását keresi. Szívbe markolóan.
Ray Douglas Bradbury nem szorul különösebb bemutatásra, a 91 éves amerikai írónak, a science fiction egyik óriásának írásain nemzedékek nőttek fel. Alkotásai nemcsak a sci-fi irodalom, hanem a szépirodalom kiemelkedő teljesítményei közé tartoznak, novellái elemi erővel hatnak. Két legfontosabb művéről, a Fahrenheit 451-ről és a Marsbéli krónikákról pedig nincs élő ember, aki ne hallott volna legalább egy szó erejéig.
Sem megváltásra, sem kárhozatra nem volt elegendő a kilencven esztendő, amelyet Trianon árnyékában pergettünk le. – Ezzel a mondattal indul Margittai Gábor riportkötete, a Trianoni menyecske, amelynek elolvasása után roppant kényelmetlenül éreztem magam a bőrömben. Az olvasmányélmény légkalapácsként vert fejbe, napokig nem hagyott nyugodni, s ha csak rágondoltam, azon kaptam magam, hogy percekig némán, szemlesütve, súlyos csendben meredek magam elé.
Az olvasoterem.com ugyan a prózára szakosodott, de ikertestvérként tekintünk a lírára, s teljes mellszélességgel támogatjuk azt minden formájában, főleg azokat a kezdeményezéseket, amelyek a vers, a költészet népszerűsítését szolgálják. Ilyen a Versmob 0411 c. dokumentumfilm is, amelyet huszonéves fiatalok csoportja forgatott Magyarországon. A céljuk az volt, hogy fölkutassák a kortárs magyar költészetet, megtalálják a vers és a rím helyét a világban.
A magyar szellemi élet sajátos és kiemelkedő képviselője Hamvas Béla, aki műveit élte, életét művé tisztította. Egyike volt azoknak, akik Magyarországon utat nyitottak az egyetemes emberi tradíció gondolatkörének megismeréséhez. Mindig távol tartotta magát az izmusok szektásságától és szükségszerű szűklátókörűségétől, az egyetemességet kereste, mindazt, ami az irányzatok felett áll. Alkotásaiban szerves egységbe forrt a bölcselet, vallás, művészet és élet.
Ibsen Észak egyik legelismertebb klasszikusa, akit ma is az egyik legtöbbet játszott szerzőként tartanak számon. Munkásságával új korszakot nyitott meg a világirodalomban. Az ő nevéhez fűződik a polgári dráma és a realisztikus színjátszás századvégi szintézisének megteremtése a „bulvár” és a „naturalista” színház eredményei alapján; az analitikus drámai építkezésmód tökéletesítése, amely az eljelentéktelenedett polgári életformát színpadi alannyá tette.
Arthur Koestler szellemi hagyatéka nem a bal- vagy jobboldalé, azoké, akik készek tanulni erényeiből, hibáiból. Koestler mindenkié, aki képes megtanulni tőle, hogyan kell valamiben erősen hinni, s ugyanannak a hitnek a csalhatatlanságában kételkedni, hogyan kell valami mellett határozottan dönteni, majd a döntés helyességét újra és újra megkérdőjelezni. Így ír Gábor Éva a 106 éve született kalandos életű polihisztorról, a magyar gyökerű Arthur Koestlerről.
Nem akad ember széles e világon, aki ne hallott volna legalább egyszer Winnetouról, az apacsok törzsfőnökéről és vértestvéréről, az acélöklű Old Shatterhandről. Számos serdülőkorú gyerek fantáziáját mozgatta és mozgatja meg napjainkban e két regényhős kalandos élete, félelmet nem ismerő igaz kiállása és rendületlen hite. Százhatvankilenc éve született Karl May, akinek nevével elvétve találkozhatunk irodalmi lexikonokban, azokban is csak lábjegyzetben.
Szimbolista stíluseszközöket kedvelő lírikus, néhol impresszionizmusba hajló prózaíró, korabeli bírálói szerint „levendulás feminista”. Írásainak visszatérő motívuma a magát felszabadítani kívánó nő sorsa, társadalmi, erkölcsi helyzete, érzelemvilága, lelki életük szabadsága a férfival való kapcsolatukban. Berde Mária úgy vált népszerű írónővé, hogy mindvégig megmaradt költőnek.
Vegyünk egy adag alternatív rockot, nu-progot és metált, öntsünk hozzá nem kevés indie és space rock keveréket, majd mindezt oldjuk fel egy kevés szimfonikus rock oldatban. Az eredmény: Muse. A reakció szakavatott leírója: Ben Myers. Egy zenekar, amely semmihez nem hasonlítható megszólalásával, az Isten háta mögül indulva kontinenseket hódított meg, munkássága által pedig a zenét megújító rendkívül szűk illusztris társaságnak vált tagjává.
