Szerző: Attila

Az e-book ártalmas a társadalomra

Jonathan Franzen, Amerika ünnepelt írója egy kolumbiai fesztiválon azt mondta: az e-book ártalmas a társadalomra. A Freedom és a The Corrections szerzője szerint a kapitalizmus csalta be az embereket abba az utcába, ahol mindenki azt hiszi, hogy a legfejlettebb technológiára van szüksége. Franzen azt mondta, hogy egy igazi könyvszerető ember a nyomtatott könyvet többre tartja mindennél, de beszélt arról is, hogy mi a véleménye a gazdasági helyzetről.

Hét jelölt a The Man Asian Irodalmi-díjra

A 2011-es Man Asian Irodalmi-díjra jelölt regények száma az idén a korábban megszokottól eltérően kettővel több: míg 2007 óta rendre öt ázsiai szerző regényét jelölték az utolsó száz méteren a jeles díjra, az idén a zsűri kénytelen volt hetet jelölni a befutó előtt, annyi sok jó könyv született a tavaly. Az irodalmi elismerés harmincezer dollárral jár, de a fordító munkáját is pénzzel jutalmazzák, ha az eredeti regény nem angol nyelven született.

Tovább
Kritika
|
60

Jeff Lindsay: Dexter dicsfényben

Az ötödik Dexterben a világ legszerethetőbb sorozatgyilkosa új szerepbe kerül: apa lesz, új érzések rohanják meg, és miközben ő Lily Anne apukájaként ismerkedik az érzelmek új hullámával, odakint tovább arat a halál. A Dexterrel való első találkozásom hagyott némi ürességet maga után: az előzményekre kevés utalás történik, s azok ismeretének hiányában bizony vannak üres járatú mozzanatok a könyvben. Szerencsére Dexter humora eredeti, ez viszi előre a sztorit.

Ivanhoe újratöltve

Egy edinburghi akadémikus kísérletet tett arra, hogy újra megszerettesse korunk olvasójával Sir Walter Scottot. Átdolgozta az első történelmi regényként számon tartott Ivanhoe-t: a 179 000 szavas könyvből 18 hónapos alakítgatás után 80 000 szavas regényt faragott, és reméli, hogy a 19. századi skót író műve így újra divatba jön. A Walter Scott Klub idősebb tagjainak nem tetszik a beavatkozás, de a fiataloknak bejött, és Purdie-nek éppen ez volt a célja.

160 éve született Caragiale

160 éve született a román irodalomtörténet legnagyobb drámaírója és egyik legfontosabb írója, Ion Luca Caragiale. Színész házaspár gyerekeként született, a fővárosban a nagybátyja is színiiskolát működtetett, Caragiale itt tanult mimikát és szónoklatot. Verseit titokban írta, irodalmi debütálása előtt a Prahova megyei bíróságon írnokként-, majd nagybátyja színházában súgóként dolgozott. Tagja volt a Junimea-nak, a korszak legnagyobb irodalmi mozgalmának.

Salander már telefonon is

Salander figurája filmrendezőket meg képregényrajzolókat is megihletett már, most itt az első mobil alkalmazás: az iPhone-ra tervezett, 14 epizódos applikáció nem játék és nem is interaktív e-könyv, hanem egy új sztori, amely egy rejtélyes bérgyilkos szemszögéből meséli el ugyanazt a történetet, mint amit Larsson regényeiből megismerhettünk. Pieter ten Hoopen fotóinak köszönhetően bejárhatjuk a valós helyszíneket; a sztori önmagában is megállja a helyét.

Tovább
Kritika
|
100

Schirach: Ártatlan?

Ferdinand von Schirach második kötete ott folytatódik, ahol az első abbamaradt: meglepő bűnügyi történetek sora szórakoztatja az olvasót, bár ez így – tudom, – furcsán hangzik. Bűnügyi eseteken nem szokás szórakozni, de az ügyvédként praktizáló Schirach képes ezeket úgy tálalni, mint a legjobb tollforgató, s a történeteivel meghökkent, elgondolkoztat, megmosolyogtat és, igen: szórakoztat. Felhívnám a figyelmet A kulcs c. történetre: egyenesen zseniális!

Botrány Salman Rushdie miatt

Salman Rushdie egy lehetséges merénylet miatt kihagyta a Jaipur Irodalmi Fesztivált, ám ez újabb botrányt szült: pénteken a bejelentést követően több szerző – az indiai származású íróval való szolidarizálás jegyében – kollektív felolvasást rendezett Rushdie Indiában betiltott könyvéből, a Sátáni versekből. Indiai politikusok a felolvasásban résztvevők azonnali letartóztatását követelik. A szervezők a legrangosabb ázsiai irodalmi fesztivál jövőjét féltik.

Tovább
Kritika
|
70

Maigret és a halott gyémántkereskedő

A halott ékszerész ügyében nyomozva Maigret felügyelő egy új arcát is megmutatja: fegyvert ránt, akcióba lendül, ököllel esik neki az egyik gyanúsítottnak – ám összeségében ugyanúgy oldja meg a rejtélyt, mint azt korábban is szokta, vagyis kérdez, megfigyel, gondolkozik és a végén rámutat a tettesre. Kár, hogy Georges Simenon ebbe a folyamatba kevés bepillantást enged. Az olvasót azonban kárpótolja a szerző utánozhatatlan stílusa, és a regény hangulata.

Adaptációk az idei Arany Glóbuszon

Négy olyan film vagy a film szereplője kapott Arany Glóbusz-díjat 2012-ben, amely egy-egy könyv alapján készült. Bár az Olvasóterem elsősorban a könyvekkel foglalkozik, azért néha rápillantunk Hollywoodra is, és figyelemmel kísérjük, ha valamelyik regényből mozifilm, netán tévésorozat készül. Ezért nem mehettünk el az idei díjátadás mellett anélkül, hogy megnéznénk: nincs-e adaptáció a sikerfilmek között. Bizony van: négy produkción akadt meg a szemünk.