Véget ért a 41. Tokaji Írótábor; a tábor közössége a magyar irodalom 1965 és 1990 közötti időszakát, a hallgatás és elhallgattatás éveit vitatta meg. Jövőben a tervek szerint lezárják az 1945-től a rendszerváltásig tartó időszak megvitatását. Az írótábor a kísérőprogramok keretében színházi esttel, kiállítással és egy emléktábla avatásával (Makoldi Sándor Gyula szobrászművész alkotása) emlékezett meg a 150 éve született Gárdonyi Gézáról.
Barbara Cartland eddig kiadatlan 160 műve jelenik meg az írónő halála után 13 évvel. Az írónő fia, Ian McCorquodale az M-Y Books kiadóval közösen nyomtatott és e-könyv formájában is elérhetővé teszi az írónő eddig fiókban heverő 160 történetét, amelyek közül 57-nek még a létezéséről sem tudtak korábban. A kötetek egy része már elérhető elektronikus formában az elhunyt írónő honlapján. Ezzel párhuzamosan digitalizálták Cartland több száz régebbi könyvét is.
Augusztusban is akad szép számmal könyvújdonság a hazai piacon – mi ezek közül válogattunk egy csokorra valót. Margitay Richárd Sir Alex Fergusonról írt könyvet, Kari Nars, a Finn Bank egykori vezető munkatársa a világ legnagyobb svindlereiről mesél, Rob Broomby, a BBC riportere pedig Denis Avey hihetetlen történetét tolmácsolja – a brit katona 1944 nyarán önként szökött Auschwitzba, hogy a saját szemével láthassa, mi történik a koncentrációs táborban.
Bejött a Forbes 2012-es számítása: tényleg újabb írónő került a legjobban kereső tollforgatók top 10-es listájára, és ezzel a tavalyihoz képest (akárcsak az előző évben) eggyel több személy képviseli a gyengébb nemet – immár fele-fele arányban vannak férfiak és nők. De arra feltehetően a Forbesnál sem gondoltak, hogy E. L. James egyből az első helyre verekedi magát, és egy év alatt többet fog keresni, mint James Patterson valaha egy év alatt.
Lapozz bele a belga születésű Georges Simenon 1952-es regényébe, a Maigret és a gengszterekbe. Az 50-es éves Párizsában chicagói gengszterek garázdálkodnak: leszámolás a nyílt utcán, autóból kidobott áldozat, levitézlett bokszolók és mindenre elszánt maffiózók… Maigret viszont most is a jól bevált békebeli módszereihez folyamodik: a gyanús alakok törzshelyén vacsorál, sörözget, vizsgálódik, elbeszélget, bárpultokat támaszt, és kivételesen whiskyt is iszik.
Augusztus 8-án Budapestre látogat Robin Cook amerikai író, az orvosi krimik világszerte népszerű mestere. Legújabb regénye, a Jótékony halál magyarul áprilisban jelent meg a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, a szerző ezt a könyvét népszerűsíti európai túráján. A nagy utazó hírében álló Robin Cook nem először jár Magyarországon, és minden alkalommal szívesen találkozik a magyar olvasókkal. Szerezz csütörtökön aláírást valamelyik Robin Cook-könyvedre!
Ugyan már készített július elején saját interjút A felfedező mögött álló James Smythe-vel a Gabo Kiadó, tartalmas beszélgetésekből sosem lehet elég. Ezúttal néhány külföldi anyagból gyúrt össze interjút a kiadó science fiction- és fantasy-blogja, és a kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy kik voltak nagy hatással A felfedező szerzőjére, hogyan készült a nálunk is népszerű klausztrofób sci-fi-re, és mi motiválja őt, mint írót.
Gárdonyi-emlékérme kibocsátásáról rendelkezett az MNB a szerző születésének kerek, 150. évfordulója alkalmából. A réz, nikkel és cink ötvözetéből készült emlékérme egyik oldalán Gárdonyi Géza portréjának ábrázolása látható, valamint a szerző aláírása. Az érme hátlapján Székely Bertalan Az egri nők című festménye részletének ábrázolása látható, középen a női főalakkal, körülötte az ostrom jelenettel. Az érmét Pogány Gábor Benő tervezte.
Kutatások azt bizonyítják, hogy az olvasás, az írás vagy hasonló tevékenységek lassítják az életkorral járó kognitív hanyatlást. Hihetetlennek hangzik, de az emberi agy 22 éves korában van a csúcspontján, ekkor a legélénkebb, a leggyorsabb. 27 éves korára az agyunkban már megindulnak azok a folyamatok, amelyek lassítják a gondolkodásunkat, zavarják a térlátásunkat. Mindennapos olvasással és írással harcolhatunk ezek ellen a folyamatok ellen.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat végre átadta a kultúrális miniszternek Vaszilij Grosszman Élet és sors című regényének eredeti kéziratát. Az FSZB elődszervezete, a rettegett KGB 1961-ben kobozta el Grosszmantől a regény írógépes változatát. Egy szovjet hivatalnok annak idején azt mondta, hogy a 900 oldalas regény olyan ártalmas a kommunista rezsimre nézve, hogy az „elkövetkező 200-300 évben” szóba sem jöhet a kiadása a Szovjetunióban.
