Karim Fossum többszörösen díjazott, sorrendben a második, magyarul elsőként megjelent regénye egy vérbeli krimi. Sejer és Skarré felügyelők egy tóparton meztelenül megtalált, meggyilkolt 15 éves lány ügyében nyomoznak. A lányt mindenki ismerte és kedvelte a környéken, ezért a gyilkosság felkavarja az eldugott, csendes norvég kisváros lakóinak hétköznapjait, ugyanis látszólag senkinek nem volt indítéka a tett elkövetésére.
Egy avatatlan kézbe került szerelmi vallomás, egy balul sikerült családi estély, és a túlfűtött gyermek döntő lépésre szánja el magát, ami tragédiába torkollik, és aminek jóvátételéhez talán egy élet is kevés. A Booker-díjas Ian McEwan 2001-es regénye több díjat is megnyert, a könyv alapján forgatott filmet pedig Golden Globe-bal jutalmazták. Valentin napi recenzióíró pályázatunkra Jámbor Tamara küldte be a könyv ajánlóját. Ötödik helyezést ért el vele.
Mikael Blomkvist csak azért vállalja el Henrik Vanger megbízását, mert az öregúr ígérete szerint a végén tálcán kapja majd a svéd iparmágnás, Hans-Erik Wennerström fejét. Egy 40 évvel ezelőtti ügyben kell nyomozni: az eltűnt 16 éves lány rejtélyét még a rendőrség sem tudta megfejteni. A rendőrségnek azonban nem volt egy olyan segítsége, mint Lisbeth Salander, a problémás tetovált lány. Mikael és Lisbeth négy évtizede rejtegett, sötét titkok nyomára bukkan.
Századok óta nem érünk a végére: mi a magyar? Lehetséges válaszokat ugyan találunk, túl sokat is, pontos felelettel azonban még nem szolgálhatunk. S ha felvetődik az, hogy: mi a madzsar? „A kérdés alatt a makacs hovatartozásnak, a makacs azonosságtudatnak a mítoszai lapulnak meg. És olyan népcsoportoknak a hovatartozása, hozzánk tartozása, amelyekről álmunkban sem gondolnánk, hogy valamikor magyar ősapákkal, magyar eredettel büszkélkedhettek volna.”
John le Carré elsősorban a kémtörténeteiről vált híressé, az Egy német kisváros című regénye azonban nem feltétlenül sorolható ebbe a kategóriába. Inkább egy krimit vehet kézbe az olvasó, amelyből ugyan hiányzik a klasszikus bűnügyi regények elmaradhatatlan kelléke, a gyilkosság, de az izgalmas és jól felépített nyomozás nem marad el. Mint ahogy az íróra jellemző sok párbeszéd sem hiányzik, és a történet politikai kerete is kellőképpen meg van rajzolva.
Patrick Kenzie és Angela Gennaro a harmadik részben egy halálos beteg milliárdos megbízásából dolgoznak. Trevor Stone azért béreli fel a magándetektíveket, hogy felkutassák Desiree-t, a lányát. A fiatal, csinos nő három hete tűnt el nyomtalanul, s azóta nyoma veszett Patrick egykori mentorának, a lány felkutatásával megbízott magánnyomozónak is. Hamarosan kiderül, hogy nem mind arany, ami fénylik, s hogy nem nyomtalanul tűntek el az említett személyek.
Egy galamb. Egy ártatlannak tűnő jószág, ami felforgatja egy ember életét, ami nem hagyja nyugodni és szinte az őrületbe kergeti. A félelem, a rettegés könyve egy nap történéseibe zsúfolva. Patrick Süskind a Parfüm és a Sommer úr története után, A galamb című kisregénnyel borzolja a kedélyeket. Az emberi lélek labirintusainak kiváló ismerője ezúttal sem hagy cserben. Megdöbbent, meghökkent és nem enged a szorításból. A könyvet a Partvonal bújtatta új köntösbe.
Gárdonyi Géza könnyed, romantikus regénye egy olyan szerelemről szól, amelyet egy kényszerházasság tett lehetővé. Ó Idának az édesapja újsághirdetésben keres férjet, és így bukkan Balogh Csabára. A két fiatal üzletből köt házasságot, csak mások előtt mutatkoznak boldog szerelmespárként, de lassan ráébrednek saját érzelmeikre és egymásra találnak. Valentin napi recenzióíró pályázatunkon az Ida regénye a zsűri pontszámai alapján harmadik helyezést ért el.
Jane Austen 1813-as klasszikusa a 18.-19. század fordulójának különleges atmoszférájú vidéki Angliájába kalauzolja az olvasót, ahol a nemesi családok társasági életébe nyerhetünk bepillantást. A bálok, a családlátogatások és a délutáni teázások remek lehetőséget nyújtottak az ismerkedésre, sorsok pecsételődtek meg, házasságok döntettek el, szerelmek bontakoztak ki. – Valentin napi recenzióíró pályázatunk ezüstérmese a Büszkeség és balítélet.
Forster szerelmi komédiája 1908-ban jelent meg, ám ahogy az egy igazán jó könyvtől várható, semmit sem ártott neki az azóta eltelt száz év. A történet ma is élvezetes, megható és szórakoztató; a szereplők egytől egyig szerethetőek vagy legalább megérthetőek; a csipkelődő, ironikus stílus pedig most is elevenül hat. – Valentin napi recenzióíró pályázatunkon Edward Morgan Forster Szoba kilátással c. regényének recenziója nyerte az első helyet.
