Kategória: Kritikák

Kritikák Írta Delkajan 28, 202510:50 de.

C. J. Sansom: Kard által

Sansom könyvében két érdekfeszítő műfaj, a krimi és a történelmi regény keveredik, s miközben Shardlake nyomoz, az olvasó kitűnő hangulati leírásokat kap a kolostorról és környezetéről, a korabeli utazási módokról, a közhangulatról. A használt nyomozati módszerek az Agatha Christie-krimikre, a hangulat, illetve a környezet- és szereplőválasztás Umberto Eco A rózsa neve című művére enged utalni. Egyik összehasonlítás sem válik Sansom regényének kárára. Ambrus Adél ajánlója.

Kritikák Írta Attilajan 26, 20251:30 du.

Tovább

Kritika

Tommy Orange: Tévelygő csillagok

Az amerikai őslakosok küzdelmét egy olyan perspektívából mutatja be, amely nagyon ritka az irodalomban. Belülről, az érintettek szemszögéből kísér végig 150 év kényszerű asszimilációján. Úgy tűnhet, hogy a Tévelygő csillagok vádirat – de nem az. Tommy Orange nem vádaskodik, hanem mélységes empátiával ábrázolja másfél évszázad egyéni és kollektív fájdalmát, küzdelmét, szenvedését.

Kritikák Írta Ilyés Krisztinkajan 24, 20258:24 du.

Tovább

Kollár-Klemencz: László Anyám tenyere (Magvető, 2024)

Kritika

100

Kollár-Klemencz László: Anyám tenyere

Több helyen írják, hogy Kollár-Klemencz László legújabb könyvében egy remete a központi figura. Azonban nem Pomuk, a remete, nem a vadászok, s még csak nem is a természet az, ami köré a szövegtest épül, sokkal inkább Isten és a benne való hit alakítja a történetet. – Ilyés Krisztinka ajánlója.

Kritikák Írta Attilajan 21, 202510:56 de.

Tovább

Helena Merriman: Alagút 29 (Maxim Könyvkiadó, 2024)

Kritika

100

Helena Merriman: Alagút 29

Merriman mesterien bánik a szavakkal. Az Alagút 29 izgalmas, mint egy kémregény és szórakoztatóan informatív, mint egy lenyűgöző történelemóra. Ennél érzékletesebben aligha lehetne megmutatni azt, hogy az emberek szabadságvágya kiolthatatlan. A könyvet olvasva együtt izgulunk az alagútásókkal, dühöngünk a politikai rendszer igazságtalanságai miatt, összeszorult szívvel ismerünk rá a keleten ragadtak sorsára.

Kritikák Írta Ilyés Krisztinkajan 19, 20252:41 du.

Tovább

Kritika

Ménes Attila: Erdei vadak

Ménes Attila az emberi élet egy olyan szakaszáról ír, amellyel bármelyikünk találkozik, amelyet mindannyian megtapasztalunk, így vagy úgy, de szembesülünk vele. A regény szerzője nem szépít, ám nem is túloz: az emberi létezés velejárója a szenvedés, s mivel a fájdalom kiegészítő párja az öröm és a boldogság, nem létezhet egyik a másik nélkül. Ilyés Krisztinka ajánlója.

Kritikák Írta Szilágyi Beajan 17, 202510:38 du.

Tovább

Mohamed Mbougar Sarr: Ugyanolyan emberek (Park, 2024)

Kritika

100

Mohamed Mbougar Sarr: Ugyanolyan emberek

Sarr mélyre ás a szexualitás, a gender és az önazonosság rétegeiben, a történet mélyen belenyúl a társadalmi és lélektani struktúrákba, elénk tárva az előítéletek, a félelem és a társadalmi elvárások bonyolult rendszerét, amelyben kegyetlenül bánnak azokkal, akik eltérnek a megszokottól.

Kritikák Írta Szabó Eszterjan 16, 202510:36 de.

Tovább

Kritika

Sally Rooney: Intermezzo

Rooney az én olvasatomban félmunkát végzett. Míg Ivan személyében ki tudta bontani a férfiasság témáját, és igazán örültem, hogy nőként ennyire alaposan belemászott a férfi lélekbe, addig Peter karaktere végig felületes maradt, hiába a drámák és a nagy tetőpontok. | Szabó Eszter kritikája.

Kritikák Írta Attilajan 14, 20253:08 du.

Tovább

Kritika

Sebastian Fitzek: A meghívás

A meghívás összességében izgalmas thriller, a műfaj szinte valamennyi kötelező elemével. Aki borzongásra, a végtelenségig összekuszált cselekményszálakra, számos rejtélyre, váratlan fordulatokra és kiszámíthatatlan befejezésre vágyik, nem fog csalódni. Ha az olvasó el tudja fogadni, hogy az események nem mindig életszerűek, remek olvasmányélményben lehet része.

Kritikák Írta Szabó Eszterjan 12, 202510:35 du.

Tovább

Kritika

Elena Poniatowska: Leonora

Elena Poniatowska amellett, hogy végigköveti Carrington életét, teret ad annak is, hogy tiszta képek kapjunk a környezetéről. Nemcsak a festő karrierjét ismerjük meg, hanem magyarázatot kapunk arra is, hogy mi célból jött létre a szürrealizmus, és milyen társadalmi jelenségre kívánt válaszul szolgálni. A regény befejezése után megérthetjük, hogy miként függ össze a művészet, a pszichológia és a történelem egy adott korban.

Kritikák Írta Jancejan 10, 20253:51 du.

Tovább

Kritika

Jo Nesbø: Vérségi kötelék

A norvég szerzőtől megszokhattuk, hogy eléggé magas fokozaton pörgeti regényei cselekményét, mindig van a tarsolyában egy-két csavar, amivel próbálja megvezetni az olvasót – a szó pozitív értelmében –, ezzel is fokozva regényeiben a feszültséget. A karakterei általában jól eltaláltak, és még ha van is közöttük közhelyes, klisékből felépített, általában mindenkinek megvan a maga helye és szerepe abban a közegben, ahol az események zajlanak. Ez a Vérségi kötelékben sincs másképp.