Kategória: Kritikák

Tovább
Kritika
|
80

Melba Escobar: A szépség háza

Karen kozmetikus, aki a jobb megélhetés reményében költözik a kolumbiai fővárosba. Miután munkát kap A szépség házában, nemcsak arcmasszázzsal és szőrtelenítéssel foglalkozik, hanem rájön arra is, miért halt meg az egyik vendége. – A szépség háza határozottan nem az a tipikus krimi vagy thriller, ahol az elkövetőt 300 oldalon át űzi a rend őre (vagy valaki más a “jó oldalról”), hogy aztán a végén az olvasó megnyugodva tegye le a könyvet.

Tovább
Jill Santopolo: A fény, amit elvesztettünk (21. Század Kiadó, 2018)
Kritika
|
80

Jill Santopolo: A fény, amit elvesztettünk

Lucy és Gabe 2001. szeptember 11-én ismerkednek meg New Yorkban, ahol végzősök a Columbia Egyetemen. Az a nap mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. – Lehet-e szeretni két férfit ugyanúgy? Hogy lehet szeretni valakit, aki elhagyott? Hogy lehet továbbmenni úgy, hogy talán soha többé nem leszünk ugyanazok az emberek, mint akik vele és mellette voltunk? Jill Santopolo regénye ezeket a kérdéseket boncolgatja.

Tovább
Kritika
|
98

Jaume Cabré: Én vétkem

Bár a mű nagyfokú figyelmet kér az olvasótól, bőségesen kárpótolja azt. A mesterien átszőtt cselekmény valójában csak álca, nem a történés a lényeg, vagy annak adrenalintól fűtött izgalma, hanem az azt mozgató belső erők összessége, amelyek leegyszerűsítve a jó és a rossz egymásnak feszülésének problematikáját hozzák elő.

Tovább
Kritika
|
100

Philip C. Almond: Élet a halál után

Az ember és a többi földi élőlény közötti egyik kardinális különbség abban rejlik, hogy az ember tudatában van mulandóságának. De nem tudjuk, kik vagyunk, honnan hová tartunk, mi célja életünknek és szenvedésünknek, és főként, miért kell meghalnunk. Philip C. Almondtól ugyan nem kapunk választ arra, hogy pontosan hol is található a túlvilág és mi vár ránk ott, viszont arra igen, hogy mi a szerző a személyes várakozása e tekintetben. Ha figyelmesen olvastunk, a válasz nem lesz meglepő, hisz az egész köteten végighúzódik a remény örökérvényű gondolata.

Tovább
Kritika
|
100

Robert Harris: München

Robert Harris négy nap eseményeit sűrítette 350 oldalba, a cselekmény pedig az 1939. szeptember 29-én létrejött, Müncheni Egyezmény születése előtti napokban és a konferencia alatt játszódik. A könyv szó szerint letehetetlen. A konferencia végkimenetele mindenki számára ismert, a két fiktív főszereplő sorsának alakulása viszont rejtély, és ez, valamint az, ahogyan a szerző a cselekmény szálait bogozza, valósággal a könyvhöz szegezi az olvasót.

Tovább
Kritika
|
90

Don Winslow: Az Egység

Don Winslow érdekesen meséli el Denny Malone tündöklését és bukását. A cselekményvezetés tulajdonképpen lineáris, de egy villanásnyi időre már a bevezetőben megmutatja nekünk a jelent és a bukott zsarut, szóval az olvasó a legelejétől tisztában van azzal, hogy Denny korrupt, és azzal is, hogy el fog bukni. Aztán végigvezet azon az úton, amelyen Denny kísértésbe esett, miközben az olvasóval megszeretteti a főszereplőt.