A Rossz vér Svédország egyik legnépszerűbb krimiírója, Arne Dahl Intercrime-sorozatának második kötete. Az 1998-ban megjelent regényt magyarul 2014 őszén jelentette meg a sorozat első kötetét is gondozó Scolar Kiadó. A stockholmi rendőrség különleges ügyosztályának, az A-csoportnak egy nem könnyű üggyel kell megbirkóznia: egy Amerikában húsz évig tevékenykedő, Svédországba érkező sorozatgyilkost kell elkapnia.
Philip Kerr Berlin Noir-sorozatának első részében, a Halálos máciusban Bernhard Günther egy kettős gyilkosság meg egy eltűnt nyakék ügyében nyomoz a Harmadik Birodalom egyik legnagyobb iparmágnásának megbízásából. A felszín alatt persze sokkal több kavarog, mint egy egyszerű rablógyilkosság, és egy idő után Bernie a saját bőrét viszi vásárra. 1936-ban járunk, Berlinben. A náci Németország olimpiai játékokat rendez, a zsidókat javában üldözik. Hard-boiled krimi a koncentrációs táborok árnyékában.
Az utolsó város című harmadik kötettel Magyarországon is a végéhez érkezett Blake Crouch Wayward Pines-trilógiája. Az előző két részhez viszonyítva kissé akciódúsabbra/mozgalmasabbra sikerült zárókötetben számos korábban felmerült kérdésre választ kapunk, kiteljesedik az idahói kisváros és lakóinak története. Az eléggé kompromisszumosra sikerült zárójelenettel pedig a szerző egy esetleges folyatatás lehetőségét is nyitva hagyja.
Harmadik kötetéhez érkezett Paul Sussman Kalifa-regényeinek sora: az angolul 2012-ben, magyarul 2014-ben megjelent Ozirisz labirintusa nemcsak a sorozatnak, hanem a 2012-ben elhunyt régész-írónak is az utolsó regénye. Akárcsak az előző részben, a luxori nyomozó itt is izraeli rendőrbarátjával, Árie Ben Roj felügyelővel nyomoz, ezúttal egy Jeruzsálemben történt, de Egyiptomhoz – és természetesen egy múltbeli eseményhez – is kapcsolódó gyilkossági ügyben.
Margaret Atwood Az özönvíz éve c. regényének világa annyira istentelen, hogy a büntetés sem istentől jön: az ember találja ki, és szabadítja a világra. És hogy van-e Noé, aki megmeneküljön? Természetesen van: de csak néhány felkészületlen, kétségbeesett és elszigetelt ember, akik képteleneknek tűnnek a túlélésre: nem kiválasztottak, csak szerencsések – ha ugyan ezt szerencsének lehet nevezni.
Margaret Atwood Guvat és Gazella c. regénye annyira a mai társadalmi-erkölcsi tényekből és trendekből kiindulva építkezik, hogy minden olyan, mintha nem is a jövőben játszódna: mintha magunk is benne lennénk. A teremtés és túlélés szent csatája láttán mintha mi magunk is szétfolynánk jelentéktelenül a száraz özönvíz áldozataiként. Aki pedig megmarad, annak ott a lelkes környezetvédő írónő intése: az Élet erősebb, hatalmasabb az embernél.
A 17. század végi Amszterdamban játszódó regény díszleteiben néha olyan, mint egy Vermeer-festmény. Rendkívül jók a közvetett jellemzések: az ételek, a korabeli társadalmi struktúra, a ruházat, a mesterségek, még az illatok-szagok is. Az ember olvas, és rájön, hogy voltaképpen semmi sem változott, noha vannak már boldog helyek a világon, ahol törvény szabályoz néhány, eddig lábbal tiport alapvető jogot.
Brigitte Riebe A boszorkány és a herceg című regénye mind stílusát, mind tartalmát tekintve igazi remekmű. Minden apró részlete komoly hozzáértésről tanúskodik, érződik, hogy tények és belső ismeretek tartják az alapokat. A kerettörténet jól kidolgozott. A középkorra oly jellemző vallási fanatizmus, amely a boszorkányüldözésben és boszorkányperekben tetőzik, ebben a műben is visszaköszön. A mű hitelességét leginkább az adja, hogy bizonyos szereplői és történései valós történelmi vonatkozásúak…
Ordell Robbie és Louis Gara nagy balhéra készülnek. Egy gazdag detroiti építési vállalkozó feleségét akarják elrabolni, hogy aztán felmarkolják a váltságdíjat, és elhúzzanak délre. Arra azonban egyikük sem számít, hogy az iszákos férj éppen válni készül fiatal szeretője miatt, és esze ágában sincs kifizetni a pénzt. Az pedig meg sem fordul a fejükben, hogy a szomorú, de jó karban lévő háziasszony torkig van már férje üzelmeivel, és bosszúra szomjazik…
A Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja című álnéven kiadott álemlékirat igazi stílusbravúr, kedves nyelvi játék. Szerzője még kiadói előszót és „hiteles” ajánlást is fabrikált művéhez, hogy bemutassa nekünk a világutazó protestáns diákot, aki kineveti a babonát, kigúnyolja az emberi gőgöt és tudatlanságot, és úgy mutat görbe tükröt saját korának, hogy abba nemcsak a Bánffy Miklós idejében élők, de a mai kor emberei is csak szemlesütve nézhetnek bele…
