Nemonte spanyolul mesélte el a történetét a párjának, Mitch Andersonnak. Mitch angolul írta le mindazt, amit Nemonte mesélt. Ez Nemonte története, és a fiatal waorani nő őszintén mesél az életéről, arról, hogyan jutott a dzsungel mélyéről az evangélikus missziókon át a fővárosig, majd onnan vissza a gyökerekig, hogy az otthonát, a Föld biológiailag legváltozatosabb helyét megmentse az olajvállalatok pusztító terjeszkedésétől.
Jókai karácsonyát olvasva megismerkedünk a 19. század emberével, cselekedeteivel, vágyaival, hagyományaival. Kiderül az is, milyen lehetett a karácsony a királyi családban, hogyan ünnepeltek a szegények, s miként a művészek, de még azt is megtudjuk, hogyan gondolt Jókai a magyarságra, a magyar nyelvre, s hogy mi történt – karácsony ünnepén egy lélekemelő szertartás keretein belül – Buenos Aires pogány népével.
A kötet a Cseka 1917. decemberi megalakulásától kezdve a KGB 1991. évi felszámolásáig (pontosabban átszervezéséig) tizenhat fejezetben tekinti át a szovjet titkosszolgálatok több mint hét évtizedes működésének legfontosabb mozzanatait, történéseit. Jóllehet 1991-ben hivatalosan felszámolták, az utódjaként létrejött Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nem csak személyi állományában, hanem szellemiségében és gyakorlatában is méltó utódja a hidegháború egyik legaktívabb szereplőjének.
Az ember és a többi földi élőlény közötti egyik kardinális különbség abban rejlik, hogy az ember tudatában van mulandóságának. De nem tudjuk, kik vagyunk, honnan hová tartunk, mi célja életünknek és szenvedésünknek, és főként, miért kell meghalnunk. Philip C. Almondtól ugyan nem kapunk választ arra, hogy pontosan hol is található a túlvilág és mi vár ránk ott, viszont arra igen, hogy mi a szerző a személyes várakozása e tekintetben. Ha figyelmesen olvastunk, a válasz nem lesz meglepő, hisz az egész köteten végighúzódik a remény örökérvényű gondolata.
Hofi leírva nem ugyanaz. Ha viszont láttad Hofit, és ha sokszor láttad, akkor a szöveget olvasva rögtön meg fog jelenni a lelki szemeid előtt az alakja, látni fogod magad előtt a mozdulatait, a gesztusait, szinte hallani fogod a hangját, de még a közönség nevetését is az egyes poénok után.
Jens Ivo Engels kötetének legfőbb érdeme, hogy a korrupciókritika és a mikropolitika oldaláról közelít a korrupció jelenségéhez, továbbgondolkodásra késztetve az olvasót, aki számos olyan új történeti, szervezetszociológiai és egyéb aspektusokkal szembesül, amelyekről alig, vagy egyáltalán nem esik szó a korrupcióellenes küzdelmek mediatizálása során.
Noel Field, aki ifjúkorában világmegváltónak készült, szent meggyőződésből kém és hazaáruló lett, hitében mindenre mentséget találó „ártatlan szörnyeteg”. Neveltetéséből és személyiségéből adódó idealizmusa tette alkalmassá arra, hogy gondolkodás nélkül végrehajtson bármilyen feladatot, amit a Párt rábízott. Sorsa sok meghökkentő tanulságot kínál a 20. század történelme iránt érdeklődőknek.
A Politika az iszlámban nem könnyed olvasmány, de aki veszi magának a fáradtságot, és tudományos kíváncsisággal (is) felvértezve olvassa, az garantáltan olyan ismeretekkel lesz gazdagabb, melyek mindenféle ideológiai, politikai felhang nélkül, részletgazdagon járják körül a politika és az iszlám immanens viszonyát, főként a genezisre, az iszlám gondolkodás eredetére koncentrálva.
A kivégzés éjszakája egy megbecsült, köztiszteletben álló régi arisztokrata család sorsán keresztül keresi a magyarázatot a magyarországi holokausztra. Az író Jánosnak nevezte el az anonimitást kérő beszélgetőtársát, aki azt kérte Görgeytől, hogy semmit se változtasson a diktafonra vett szövegen, és arra is garanciát kért, hogy a szöveget csak a halála után tárja a nyilvánosság elé.
