A könyv sikerének egyik oka az, hogy az olvasót egy olyan világba vezeti, ahová ő maga sosem merne elmenni, de ahová szíve mélyén mindenki vágyik. Ki ne szeretne feltétel nélkül szeretni, szeretve lenni? Ki ne szeretne egész nap mesélni, táncolni, partizni, és mindent, ami kellemetlen, felbontatlan levelek formájában egy halomba dobálni a sarokba?
Tóth Krisztina legújabb könyve öt kortárs mesét tartalmaz. A történetek mai problémákról szólnak: önazonosság, önelfogadás, sokféleség, a másság elfogadása, a szépség, a mulandóság, az öregség. A főszereplő Lili, egy kisleány, aki nyitott szemmel és szívvel jár a világban, aki kíváncsi, tele van ötletekkel és így mindig varázslatos emberekkel, állatokkal találkozik. Igazi pozitív mesehős, akinek jótetteiért az olvasó nyeri el a jutalmat.
Ljudmila Ulickaja Jákob lajtorjája című nagyregénye négy generációt és körülbelül száz évet ölel fel – napló és levélrészletekből, tudományos és etikai gondolatfutamokból, évtizedeket átlátó „nagytotálokból”, és hihetetlen intimitással megírt, a legapróbb részleteket is kinagyító epizódokból áll össze az Oszeckij család története.
Gabriel García Márquez személyére és életművére idén több okból is kiemelt figyelmet fordít a Magvető Kiadó: egyrészt 2017. március 6-án lenne az író 90. születésnapja, másrészt éppen 50 éve, 1967-ben jelent meg először a nagy klasszikus, a Száz év magány, amely egy csapásra világszerte ismertté tette alkotóját. Ebből az alkalomból új dizájnnal jelenik meg a Nobel-díjas szerző több jelentős műve a Magvetőnél.
Bár az elbeszélőt ugyanúgy hívják, mint a szerzőt, és az önéletrajzi indíttatás tagadhatatlan, a regény mégis jobbára fikció. Annak viszont nagyon is hihető. Különösen akkor, ha szeretjük az olyan történeteket, amelyek alulról építkeznek, amelynek minden mondatában benne van az egész történet. Kun Árpád könyve éppen ilyen.
A Sorstalanság Kertész Imre Nobel-díjas magyar író legismertebb regénye, amely bár 1975-ben jelent meg először, igazán híressé és olvasottá a rangos kitüntetés elnyerése után vált. Azóta számos méltatás, cikk és kritika jelent meg több nyelven a műről, kapott hideget-meleget egyaránt. Életrajzi ihletésű regény, melynek főhőse Köves Gyuri, egy 15 éves budapesti zsidó fiú, aki közel egy évet tölt az auschwitzi és buchenwaldi haláltáborokban.
Fontos dolgokról szól a könyv, az emberi létezés megannyi kérdéséről. Születésről és halálról, szerelemről és gyászról, becsületről és árulásról, munkáról és csalásról, odafigyelésről és hanyagságról, szánalomról és könyörtelenségről, háborúról és áldott pillanatokról, kegyelmi állapotokról és állati szenvedélyekről, alkoholról, pénzről, tiszteletről, elfogadásról, piszokról, Istenről…
Kováts Judit Elszakítva című új könyvében folytatja az első regényében megkezdett utat: a 20. század történelmi traumáit dolgozza fel történészi alapossággal, hétköznapi embereket választva hőseiül, akik alulnézetből szemlélik és a döntéshozásból kirekesztve szenvedik el a régi rend lerombolását, egy új világ építését. A második világháború utáni felvidéki magyaroknak nem sok választási lehetőségük maradt eldönteni a nagy kérdést: menni vagy maradni…
Anna Gavalda Billie c. regényének gerincét a hátrányos gyerekkorból előbukdácsoló Billie és a “család szégyene” homoszexuális Franck különös barátsága adja. A társadalom egyiküket sem nézi jó szemmel. A két kirekesztett azonban idejekorán felismeri, hogy egymáson segíteni tudnak. Odafigyelnek egymásra, és a legnehezebb pillanatokban ott vannak egymásnak. Időnként szem elől tévesztik egymást, míg a kamaszkor és a fiatalkor gyanús buktatóin átverekedik magukat. Az előrehaladásuk pedig sem nem egyértelmű, sem nem gyors tempójú.
Darvasi László novelláskötetében a szövegek hiányokból építkeznek. Úgy ragadják meg az elbeszélhetetlent, hogy meg sem próbálják szavakba önteni, inkább köré szövődik a nyelv, kirajzolva a hiányzó dolgok negatívját. A hiány-mozgások a kötet egészében és egy-egy szövegben egyaránt működnek, ettől válik olyan töménnyé és émelyítővé az elbeszélések sora.
