Cecelia Ahern Amikor megismertelek című regényének négy évszakon átívelő története azt is sejteti, hogy az élet örök körforgásában semmi nem kerül végleg a helyére. A csaták folyamatosan újra kezdődnek, a nehézségek feltámadnak, a virágok kivirágoznak. Az egyetlen, ami örök, maga az idő, amire felfűzhetjük életünk eseményeit.
A történet első olvasásra kétségtelenül vicces, de nekem most már így, harmadszorra, több heti „ülepedési idő” után komikusnak már egyáltalán nem tűnik. Wahlström istene frusztrált, komplexusokkal tele modern férfi, aki szinte kamaszként teremti meg a világot, igazgatását pedig a manapság divatos elvek, szokások szerint intézi.
A kötet tartalmaz rendkívül gyenge írásokat, teljesen jellegteleneket, pár közepest és néhány nagyon jót. Nos, az utóbbi két kategória az, amiért érdemes beruházni a könyvbe. Ellentétben Abercrombie írásával, amit nem lett volna szabad kezdő novellának betenni, Gillian Flynn novellája nagyon jó. A név nem minden, ez most is kiderült.
Az Egyesült Államokban élő, jamaicai születésű Marlon James kapta 2015-ben a Man Booker-díjat. Ő az első jamaicai író, aki átvehette az 50 ezer font pénzjutalommal járó rangos irodalmi kitüntetést. A jelöltek végső listáján Marlon James mellett a brit Tom McCarthy, a nigériai Chigozie Obioma, a brit Sunjeev Sahota, az amerikai Anne Tyler és a szintén amerikai Hanya Yanagihara szerepelt.
A korszellem felfogásából kiindulva elég valószínűtlen lenne, hogy egy sikeres ügyvéd szerelmi okok miatt egy kisvárosba költözik egy valójában vagyonos nővel, aki lemond a juttatásairól a szerelemért. De ebben a korszellemben, amely többé vagy kevésbé bennünket is meghatároz, vajon nem mindannyian valami ilyesmire vágyunk?
Torben Kuhlmann diplomamunkája, a Lindbergh magyarul a Partvonal Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvillusztrálás szakon diplomát szerző német Kuhlmann munkájával 2014-ben hazájában elnyerte a legszebb gyermekkönyvnek járó díjat. A magyar olvasók is meggyőződhetnek róla, hogy bizony nem érdemtelenül kapta az elismerést.
Lev Grossman- és A varázslók-rajongók, figyelem! Novemberben jön a trilógia második kötete, januárban a SyFy amerikai kábelcsatornánk debütál a regények alapján készült tévésorozat, 2016 tavaszán pedig magyarul is megjelenik a trilógia befejező része. A Trónok harca szerzője szerint Roxfort a közelébe sem ér Grossman trilógiájának.
A könyv a valóságba rejtett mítosz, a tárgyakba, helyszínekbe rejtett jelképiség, az elmúlásba rejtett újjászületés, egyszóval a végtelen lehetőségek hirdetője, olyan végtelenül optimista, ugyanakkor az élet tényeibe kapaszkodó mű, amilyent mostanság keveset olvasni. Egyféle útmutatás a modern ember számára: merre keressen ajtót, ha – Porr Benedekhez hasonlóan – úgy érzi, bezárult előtte minden.
A Lány a hegyen egy feszültséggel és bonyodalmakkal teli könyv, egy családi dráma és egy thriller ötvözete, amelyben egy tizenhárom éves lány őrült, öngyilkos vállalkozásba fog, hogy csapdába csaljon egy olyan szörnyeteget, akinek tizenöt fiatal nő vére szárad a kezén. Joyce Maynard regényét valós események ihlették: az 1970-es években a kaliforniai Marin megye lakosságát rettegésben tartó sorozatgyilkos esete.
Szvetlana Alekszijevics fehérorosz ellenzéki írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A 67 éves írónőt polifonikus írásaiért díjazták, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban. A Nobel-díjat az alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én rendezett ceremónián veheti át. Az elismerés mellé 8 millió svéd korona is jár.
