2015. október 20-án jön az év legfélelmetesebb könyve, Nick Cuttertől a Mélység. A regényben különös járvány tizedeli a világot: a Kórtól az emberek elkezdenek felejteni. Előbb apró dolgokat, mint például hol hagyták a kulcsaikat, majd később egészen komolyakat, kezdve a vezetéstől a beszédig. Végül a testük elfelejt működni, és meghalnak. Gyógymód nincs – egészen egy szenzációs felfedezésig. Olvass bele nálunk a regénybe!
Ha az olvasó képes elvonatkoztatni a nyelvi ragacstól, ami a történetekre tapad, nagyon ötletes elbeszélés-témákkal találkozhat, izgalmas szerkesztésű novellaciklusba szervezve. Ha egy – még Parti Nagy Test angyalát is fölülmúló – szövegi pocsékságában nagyszerű olvasmányélményt akar, tényleg csak ajánlani tudom.
A Tréflidolog – talán már a címéből is sejtjük – pimasz könyv. Pimasz, mint egy kölyök, akivel már minden megtörtént, így nem egykönnyen félemlíthető meg; pimasz, mint egy kamasz, akinek meghaltak a bálványai, és most csalódott-reménykedőn gyűlöl mindent, amiért álmai helyébe álmot nem kaphat. És rezignált, mint egy öregúr, akivel életében először közlik, hogy nem felel meg a megmérettetésen.
Leleplezte Roberto Saviano olasz oknyomozó újságíró legutóbbi könyvét a The Daily Beast kultúrális szerkesztője, Michael C. Moynihan. A tartalmas cikkben az egyébként már magyarul is olvasható Zéró zéró zéró több bekezdéséről bizonyítja be, hogy majdnem szó szóról egyeznek korábban publikált újságcikkek és jelentések részleteivel. Az olasz írót egyébként a nyáron egy olasz bíróság is vétkesnek találta egy hasonló vádjában.
Vajon mit vagyunk képesek feláldozni a szerelemért? Meddig megyünk el az önfeladásban, az önelvesztésben? Van-e a szerelemben felelősség és lojalitás? Mikor kell meghúzni a határokat, és érdemes-e feladni szerelmet a szerelemért? Létezik-e szerelem megfontoltság nélkül? Vajon a vágyakozás ugyanaz, mint a szerelem? És vajon mitől szerelem a szerelem?
A regény szereplői egyébként ízig-vérig Leonard-féle karakterek, minden cselekedetük és kimondott szavuk ezt erősíti, bár ez a regény második felében válik igazán hangsúlyossá. A könyv első felében Elmore Leonard valami olyant tesz, amit korábban én emlékeim szerint még nem tapasztaltam egyetlen regényében sem: mesél. Bármilyen meglepő, ez jól áll neki.
Gondoltál már arra, hogy egy regényt úgy kapj meg, mint egy tévésorozatot: epizódonként, hetente? Nem olyan szolgáltatásra gondolunk, mint a DailyLit, amely klasszikusokat küld el emailen, tulajdonképpen fejezetenként, hanem egy olyan alkalmazásra, amely teljesen új, eddig még nem látott regényt ad hetente, epizódokra bontva. A Serial Box ilyen.
Olivier Truc regénye nem egyszerűen csak egy krimi. Ennél sokkal több. Egy olyan nép sorsáról szól, amelyet itt felejtett az északi fény, amikor tovalibbent a tündöklő égbolton. Egy nép, amely évszázadok óta harcol azért, hogy megmaradhasson azon a területen, amely mindig is az otthona volt. Hogy ne csak megtűrjék ott, hanem úgy élhessen, ahogy ősei éltek és dolgoztak.
Fél ével ezelőtt még nem is tudtam arról, hogy létezik valahol a világon egy portugál író-muzsikus-grafikus-rendező (noha ő attól még evidencia volt), aki megalkotta ezt a kitűnő témájú, jól illusztrált, nagyon jó mondatoktól hemzsegő könyvet, amit az ember legszívesebben több ezer oldalon át olvasna. Ez sajnos nem lehetséges, ám újraolvasni mindig lehet, és ezt a könyvet kell is.
Eredményt hirdetett kedden az Európa Könyvkiadó: a Tíz kicsi néger a magyar olvasók kedvenc Agatha Christie-regénye. A mesterműnek tartott Tíz kicsi néger a szavazatok 26%-át kapta, megelőzve ezzel két népszerű Poirot-történetet: a Gyilkosság az Orient expresszen valamint a Halál a Níluson című krimiket.
