Ioana Pârvulescu tanárom volt a Bukaresti Egyetemen, tudtam róla, hogy a századforduló Bukarestjének szerelmese, így aztán könyvét érthető izgalommal vettem a kezembe. Kíváncsi voltam, mennyire sikerült a korhoz fűződő személyes érzéseit továbbítania, illetve, hogy sikerül-e ennek a csodálatos, de sajátos törvények szerint működő világnak a bemutatásával elbűvölnie olvasóit. A válasz: igen, sikerült.
John le Carré Éjszakai portás című regénye 1993-ban jelent meg, és több mint 20 nyelvre fordították le. 2015 tavaszán a BBC Tom Hiddlestone főszereplésével televíziós minisorozatot kezdett forgatni a regény alapján, amely egy katonából éjszakai szállodai portássá lett férfiról szól, aki beépül egy nemzetközi fegyverkereskedő csoportba. A filmsorozatban a fegyverkereskedőt a House-ból ismert Hugh Laurie alakítja majd, a premier 2016-ban lesz.
Az, ahogyan Antoine megszerzi, majd elveszíti, végül pedig ismét megszerzi a nőt, akit csak épp meglátott és meg is szeretett, nem szokványos, mégis valamennyi részletében emberi, komikus és öniróniával színezett. Furcsa kettőség jellemzi a regényt: nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy komolyan vehető-e az egész felhajtás egy ismeretlen nő miatt, vagy inkább valami szarkasztikus társadalmi kritika sejlik ki az egészből.
A Vér a havon Jo Nesbø legújabb magyar fordításban megjelent regénye, a harmadik olyan krimi a norvég sikerszerzőtől, ami nem a Harry Hole-sorozat részeként jelent meg. A regény nagyon sok szempontból (mind terjedelmében, mind stílusában, mind a történetvezetést illetően) különbözik attól, amit eddig Nesbøtől megszokhattunk, így valószínűleg kellőképpen meg fogja osztani a szerző rajongóit. Én azok közé tartozom, akiknek nagyon bejött a regény.
Száraz Miklós György elképesztő plaszticitással, szókinccsel és humorral tud láttatni. Egy-két, a regény egészéhez képest picit disszonánsnak ható igét kivéve minden egyes szó a helyén van és nagyon ott van. A Scolar Kiadó gondozásában megjelent könyv a maga letisztult, mondhatni minimáldizájnos borítójával az eddigi legjobban sikerült kiadás. Olvasni kell és olvastatni.
Írói karrierje során először sikerült elnyernie Jeff VanderMeernek az idén ötvenedik alkalommal átadott Nebula-díjat. A Chicagóban sorra kerülő jubileumi díjátadón a 46 éves szerző a Déli Végek-trilógia első kötetéért, az Expedícióért kapta a kitüntetést a legjobb regénynek járó kategóriában. A nagysikerű trilógia három kötete magyarul is megjelent 2014-ben az Agave Könyvek gondozásában. VanderMeer mellett Nancy Kress (legjobb kisregény), Alaya Dawn Johnson (legjobb novella) és Ursula Vernon (legjobb kisnovella) részesült az idén a kitüntetésben.
Gideon Crew-t ezúttal arra kérik, hogy lopja el a híres és unikumnak számító Kellsi Kódex egyik lapját, a küldetés teljesítése után a szokásos diszkréció helyett a kérdezést választja. Glinn, a kerekesszékbe kényszerült megbízója elárulja, hogy ő maga is egy megbízott, és a kódex lapja nem csupán egy illegálisan fellépő műkincs-rajongó hóbortos birtoklási vágyának a tárgya, hanem valami, ami ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír.
A pétervári háború a hatodik magyarul megjelent Metró-regény, ezek közül pedig a negyedik, amely nem a Metró 2033 Univerzumot megteremtő Dmitry Glukhovsky alkotása. A szerzője egy hasonlóképpen fiatal, idén harminckilencedik életévét töltő sci-fi író, Simun Vrocsek. A 2010-ben megjelent regény – amelynek magyar fordítása az Európa Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 2015 tavaszán – a pétervári metróba kalauzolja az olvasókat.
Átadták szombaton az Év gyerekkönyve díjakat Budapesten: a legjobb gyerekkönyvíró Kollár Árpád, a legjobb ifjúsági könyv írója Lakatos István lett. A legjobb illusztrátornak Hanga Rékát, a legjobb fordítónak Nádori Lídiát, a legeredetibb könyvnek a Dániel András Mit keresett Jakab az ágy alatt? című, a Pozsonyi Pagony kiadónál megjelent kötetét ítélte a zsűri.
Bár első látásra úgy tűnik, hogy egy izgalmas szerelmes regény történetét olvassuk, néhány fejezet után teljesen egyértelművé válik számunkra, hogy a cselekmények valódi tárgya Egyiptom geopolitikai arculata és gazdaságpolitikai helyzete a huszadik század elején. Minderről Ahdaf Soueif a Szerelmem, Egyiptom című regényében egy szerelmi szál zsinórján végigfutva ír.
