Margaret Atwood Guvat és Gazella c. regénye annyira a mai társadalmi-erkölcsi tényekből és trendekből kiindulva építkezik, hogy minden olyan, mintha nem is a jövőben játszódna: mintha magunk is benne lennénk. A teremtés és túlélés szent csatája láttán mintha mi magunk is szétfolynánk jelentéktelenül a száraz özönvíz áldozataiként. Aki pedig megmarad, annak ott a lelkes környezetvédő írónő intése: az Élet erősebb, hatalmasabb az embernél.
A 17. század végi Amszterdamban játszódó regény díszleteiben néha olyan, mint egy Vermeer-festmény. Rendkívül jók a közvetett jellemzések: az ételek, a korabeli társadalmi struktúra, a ruházat, a mesterségek, még az illatok-szagok is. Az ember olvas, és rájön, hogy voltaképpen semmi sem változott, noha vannak már boldog helyek a világon, ahol törvény szabályoz néhány, eddig lábbal tiport alapvető jogot.
Legújabb játékunk a nemrég megjelent Jo Nesbø-regényért zajlik: egy betűspirált kell megtalálni egy hálóban, amely egy személy nevét rejti. Ha ez megvan, már jó eséllyel indulsz a Vér a havon egyik példányáért, amelyet a norvég krimiszerző hazajában 2015 március elején publikáltak. Ez Nesbø második krimije a nagy sikernek örvendő Harry Hole-sorozat lezárását követően, és lehet, hogy egy újabb széria nyitánya. Érdemes rástartolni!
Brigitte Riebe A boszorkány és a herceg című regénye mind stílusát, mind tartalmát tekintve igazi remekmű. Minden apró részlete komoly hozzáértésről tanúskodik, érződik, hogy tények és belső ismeretek tartják az alapokat. A kerettörténet jól kidolgozott. A középkorra oly jellemző vallási fanatizmus, amely a boszorkányüldözésben és boszorkányperekben tetőzik, ebben a műben is visszaköszön. A mű hitelességét leginkább az adja, hogy bizonyos szereplői és történései valós történelmi vonatkozásúak…
Olvass bele a norvég Jo Nesbø Vér a havon c. regényébe, amely az Animus Kiadónál jelent meg 2015 áprilisában, alig egy hónappalm az eredeti norvég megjelenését követően. A regényt, amelynek cselekménye Oslóban játszódik az 1970-es években, és amely egy bérgyilkosról szól, eredetileg Tom Johansen néven szándékozta írni, de végül Jo Nesbø név alatt publikálta. Lehet, hogy egy új sorozat első kötetét vehetjük a kezünkbe?
Lapozz bele a prágai születésű író, Emil Hakl Szülőkről és gyermekekről című kötetébe, amellyel a szerző megnyerte a rangos Magnesia Litera díj próza kategóriáját. A könyv alapján Vladimir Michálek rendező készített filmet.
Ordell Robbie és Louis Gara nagy balhéra készülnek. Egy gazdag detroiti építési vállalkozó feleségét akarják elrabolni, hogy aztán felmarkolják a váltságdíjat, és elhúzzanak délre. Arra azonban egyikük sem számít, hogy az iszákos férj éppen válni készül fiatal szeretője miatt, és esze ágában sincs kifizetni a pénzt. Az pedig meg sem fordul a fejükben, hogy a szomorú, de jó karban lévő háziasszony torkig van már férje üzelmeivel, és bosszúra szomjazik…
Elmore Leonard regénye, a The Switch 1978-ban jelent meg. A regényből 2013-ban Daniel Schechter rendezett filmet Jennifer Aniston, Mos Def, John Hawkes és Tim Robbins főszereplésével. A regény magyarul a mozifilm apropóján jelent meg, a Jaffa Kiadó gondozásában, filmes borítóval, Született bűnözők címmel. Schechter alkotása véleményünk szerint halványra sikerült a könyvhöz képest. Összehasonlítottuk a két alkotást – már amennyire ez lehetséges.
Olvass bele Sylvia Chutnik lengyel regényíró Női zsebatlasz c. regényébe, amely magyarul a Typotex Kiadó gondozásában jelent meg a 2015-ös Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra. Chutnik egyedülálló idegenvezetéseit Varsó jeles nőalakjainak történeteire fűzi fel. Íróként ezzel a regénnyel debütált, 2008-ban elnyerte a neves Paszport Polityki irodalmi díjat, és a 2009-es Nike-díjra is jelölték. A könyv azóta számos nyelven, többek között németül és oroszul is megjelent.
A Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja című álnéven kiadott álemlékirat igazi stílusbravúr, kedves nyelvi játék. Szerzője még kiadói előszót és „hiteles” ajánlást is fabrikált művéhez, hogy bemutassa nekünk a világutazó protestáns diákot, aki kineveti a babonát, kigúnyolja az emberi gőgöt és tudatlanságot, és úgy mutat görbe tükröt saját korának, hogy abba nemcsak a Bánffy Miklós idejében élők, de a mai kor emberei is csak szemlesütve nézhetnek bele…
