Ibsen Észak egyik legelismertebb klasszikusa, akit ma is az egyik legtöbbet játszott szerzőként tartanak számon. Munkásságával új korszakot nyitott meg a világirodalomban. Az ő nevéhez fűződik a polgári dráma és a realisztikus színjátszás századvégi szintézisének megteremtése a „bulvár” és a „naturalista” színház eredményei alapján; az analitikus drámai építkezésmód tökéletesítése, amely az eljelentéktelenedett polgári életformát színpadi alannyá tette.
A félszemű igazi western komisz rendőrbírókkal és vonatrabló banditákkal, egy tizennégy éves bátor lány szemével. Frank Rosst egy aljas gyilkos lelövi és kirabolja az arkansasi Fort Smithben. A tizennégy esztendős Mattie Ross felbéreli a vidék leghíresebb rendőrbíróját, és télvíz idején útnak indulnak, hogy felkeressék az Indiánvidéken bújkáló gyilkost. Charles Portis regénye egy korról is hű képet fest. Az 1968-as könyv most jelenik meg először magyarul.
A Vágtázó Halottkémek 1975-ben alakult, a magyar együttes 2001-ig létezett. Már a punk mozgalom előtt léteztek, attól függetlenül alkottak. Zenéjük a Világegyetem örök alkotóerejéből, az ősi népzene elemi erejű ősforrásából született. Hajdan kivitelezhetetlen feladatnak tűnt a VHK extatikus élő fellépéseinek energiáját lemezre rögzíteni, ahogy most lehetetlennek tűnt a banda és utódzenekarainak esszenciáját írott formában megörökíteni is. Dudich Ákosnak sikerült.
John Ajvide Lindqvist első regénye modern vámpírsztori, kamaszbarátság/szerelem történetébe ötvözött rémregény. Cselekménye nagyon illeszkedik a szerző szülőhelyéül és a regény helyszínéül egyaránt szolgáló stockholmi külváros, Blackeberg szürke, kilátástalan és nyomasztó környezetébe, egy jól ötvözött kontrasztját adja a főhős kamaszgyerekek kapcsolatának és a közhangulatot borzoló, helyenként véres és erőszakos történéseknek.
A sorozat világszerte több millió tinilány kedvenc olvasmányává vált az utóbbi időben. De vajon a film is ilyen nagy kedvenc lett? A bálványként imádott Robert Pattinsonnak valóban ott lenne a helye? A sorozatok minden részét legtöbb esetben ugyan az a rendező készíti, itt viszont a három különböző résznek, három különböző rendezője volt, és ez rányomta a bélyegét az adaptációkra. Más színvonal minden rendezésnél? Összesen 13 Arany Málna-jelölés?
A Csontdarálóban Brenner az előzőnél véresebb ügy megoldására kap megbízást, de már az elején eltűnik a megbízó is. Akár hiszed, akár nem. Aztán eltűnik a focikapus (aki egyben a csontdaráló malom kezelője is), nyoma veszik egy csatárnak, egy művésznek és egy ajtónállónak is. A kapusnak megkerül a feje, s a csirkecsontok között emberi csontokra is bukkannak. Brenner pedig a maga csendes módszerével nyomozni kezd. Wolf Haas második krimije is zseniális.
Karin Alvtegen regényében a szereplők szemében szinte minden szószegés árulásnak minősül. Innen a regény címe is, noha ebben az esetben nem minden árulás árulás. Eva úgy érzi, hogy a házassága már menthetetlen, s amikor rájön, hogy a férje megcsalja (elárulta), kegyetlen bosszút tervez. Ugyanekkor Jonas egy kómában fekvő lány mellett érzi úgy, hogy őt elárulták. Na ez az árulás már nem szószerint értendő. De Jonas döntései nem feltétlenül logikusak.
A Japánt ért természeti katasztrófa apropóján megnéztük, milyen olvasnivaló akad magyarul a témában. Sajnos akad. Dokumentumregények, beszámolók és fiktív regények is borzolhatják az olvasók idegeit. A 2004-es thaiföldi szökőárnak magyar túlélői is voltak, tapasztalataikat meg is írták az elmúlt években. A szórakoztató irodalom polcán szintén találunk pár olyan regényt, amelynek központi témája valamilyen, mindent elsöprő természeti katasztrófa.
Wolf Haas krimije egyetlen eddigi bűnűgyi regényhez sem hasonlítható. A stílusa és nyelvezete teszi újszerűvé, frissé, miközben maga az alaptörténet langyos és feledhető. Amitől ez a könyv mégis letehetetlen, emlékezetes, szórakoztató és minden porcikájában eredeti, az maga Wolf Haas és az ő lehengerlő stílusa. Brenner nyomozó egy osztrák kisvárosban nyomoz, ahol tavaly télen két halott amerikait találtak az egyik síliftben. Akár hiszed, akár nem.
A Kossuth-díjas író Reif György néven született Budapesten, zsidó származású szülők gyermekeként. 1944-ben családjával együtt a budapesti gettóba deportálták, itt élte meg a háború végét is. Munkásságáért többek között Karinthy-gyűrűvel, József Attila-díjjal, Kollektív Pullitzer-díjjal és Prima Primissima díjjal is jutalmazták. Írásaiban a mindennapi élet kérdéseivel foglalkozik, riportkönyveiben valós problémákat boncolgat. Legutóbb a tűzoltókról írt.
