Az elmúlt héten nem kevesebb, mint hat új könyv került a semmiből a New York Times sikerlistájának élmezőnyébe. Az első tízben hat friss regényt találunk, ezekből három nagy eséllyel megjelenik magyarul is, hiszen a szerzők korábbi könyveit már kiadták nálunk is. Jennifer Chiaverini, Randy Wayne White és Paula McLain neve azonban még ismeretlen a magyar olvasóközönség számára. Ez utóbbi második regényével jelentkezik, Hemingway párizsi életével foglalkozik.
Az először újságban megjelentetett regény irodalmunk legnagyobb szabású közéleti szatírája, Mikszáth egyik legvitatottabb írása. Kiadásakor nagy visszhangot keltett. Ebben a könyvben már nincs semmi derült jókedvéből és ezt kortársai is megérezték. Ellenszenvet váltott ki a Néppárt lapja, a Hazánk szerkesztőiből, kik erőteljesen kritizálni, támadni kezdték. A mű érdekessége, hogy a szigetvári hősök mellett a kor politikusai is valódi nevükkel szerepelnek.
Az Európa Könyvkiadónál folytatódik a Francia história, és megjelenik Saramago utolsó regénye is – ez ütni fog. A tavaly elhunyt portugál író 2009-es regénye miatt hazája parlamentje egy európai irodalmi díj odaítélését is megvétozta; a Káin miatt a katolikus egyház is támadta Saramagót. Az Agave egy 1959-es Bradbury novelláskötettel jelentkezik; a dokumentumregények szerelmeseinek valódi csemegét kínál március közepén a Corvina és a Nyitott Könyvműhely.
A norvég Jo Nesbø harmadik, magyar fordításban elsőként megjelent regénye izgalmas krimi és thriller ötvözete. Második világháborús veteránok és neonáci elkötelezettségű fiatalok, lezüllött rendőrségi nyomozó és borotvaéles észjárású társa, perverz hajlamú politikus és csinos nemzetbiztonsági tanácsadó – igen változatos a szerző által felvonultatott szereplők palettája, mint ahogy igen érdekfeszítő a regény cselekménye is.
Roberto Saviano könyvéből, a Gomorrából Matteo Garrone forgatott filmet. Az alkotás sok kérdésre nem ad választ azok számára, akik nem olvasták a könyvet. Saviano dokumentárját játékfilmként vitték vászonra, de eközben igyekeztek szinte mindent belezsúfolni a könyvből is. Nincs igazi főszereplő, nincs központi szál, az egyes események szétszórtak, egymáshoz nem kapcsolódnak, az utalások homályosak. Inkább a könyvet olvasd el. Abban nem fogsz csalódni.
Nap mint nap rengeteg pszichológiával kapcsolatos kijelentést hallunk. Mégis hamis hiedelmek áldozataivá válunk. Szükségünk van egy olyan tudásra, ami segít eligazodni a mítoszok dzsungelében, helyes módon látni a világot és jó döntéseket hozni. Az 50 pszichológiai tévhit ebben segíthet nekünk. Olyan népszerű mítoszokra hívja fel a figyelmünket, amikkel naponta szembesülünk. A Partvonal Kiadó hiánypótló kötettel ajándékozza meg olvasóit.
Az elmúlt nyolc évben tovább csökkent azok száma, akik rendszeresen vesznek kezükbe könyvet, a TV nézés mellett már az internetezés is megelőzte az olvasást. A Duna International Kiadó és a Mentor Könyvkiadó ezért is indított kampányt az olvasás népszerűsítésére. Wass Albert műveinek díszkiadásával, és országos akcióval hívja fel a figyelmet az olvasás fontosságára. A műveket rendhagyó módon, az újságárusoknál vásárolhatják meg az érdeklődök.
Jonathan Alter Az ígéret című könyve az Egyesült Államok történelmének első színesbőrű elnökét veszi nagyító alá, hiszen az első elnöki év történeseivel párhuzamosan egy intelligens, erős kezű, de szimpatikus embert mutat meg a világnak. Alter végigkíséri Obama útját a kampánytól az első év végéig, bepillantást enged a kulisszák mögé, feltárja a döntéshozás mechanizmusát és a mélyére ás az olyan bonyolult folyamatoknak is, mint az egészségügy reformja.
Sokan minden idők legnagyobb humoristájának is tartották. A humor minden árnyalatával festette meg történeteit. Úgy mutatott be tragikus vagy szomorú emberi és társadalmi történeteket, hogy az olvasó könnyesre nevethette magát olvasása közben. Fegyvertárában egyaránt megtalálható az idillikus, kedves mosolyfakasztás, a fanyar szatíra, gyilkos humor vagy éppen az önfeledt kacajgerjesztés. Maradandót alkotott mind az orosz-, mind a világirodalomban egyaránt.
Karim Fossum többszörösen díjazott, sorrendben a második, magyarul elsőként megjelent regénye egy vérbeli krimi. Sejer és Skarré felügyelők egy tóparton meztelenül megtalált, meggyilkolt 15 éves lány ügyében nyomoznak. A lányt mindenki ismerte és kedvelte a környéken, ezért a gyilkosság felkavarja az eldugott, csendes norvég kisváros lakóinak hétköznapjait, ugyanis látszólag senkinek nem volt indítéka a tett elkövetésére.
