Szerző: Delka

Tovább
Kritika
|
100

Ede a levesben

Fehér Béla írja: Világszerte zajlik a gasztronómiai forradalom. Vagy inkább üzlet? Nincs televízió sztárszakács és főzőműsor nélkül, receptújságok, kulináris magazinok és szakácskönyvek ömlenek ránk, egymással vetélkednek a méregdrága elitéttermek…Többet tudunk a japán vagy a spanyol konyháról, mint a sajátunkról. A tömegek étrendjét ugyanakkor a leveskocka, a zacskós abrak, a vizes hús, a gyorspác írja. Az ember szívesebben néz vissza, mint előre.

Dickens-regények filmes adaptációi

Charles Dickens regényeiből az IMDb (Internet Movie Database) adattára szerint 325 alkalommal készítettek filmet 1879-től napjainkig. Legtöbbször a Karácsonyi éneket dolgozták fel játékfilm, tévésorozat, musical, sőt rajzfilm formájában is. Ezt követi a Twist Olivér, majd a Két város regénye. A Harangszó című alkotás egyszer került vászonra még 1914-ben, és csak két regényből nem készült film, ezek Az élet csatája és A kísértet-látó ember.

Tovább
Kritika
|
82

Németh Andor: Egy foglalt páholy története

Németh Andor Egy foglalt páholy története új kiadása kitűnő alkalom egy elfeledett magyar író újrafelfedezésére. A regény mesteri kor- és hangulatfestéssel a két világháború közötti Budapest egy tipikus helyszínét, a kávéházat mutatja be. Felvonulnak azok az értelmiségi rétegek, akik magán- és közéletüket itt élték le, alkotóműhelynek, irodának, étkezőasztalnak és vendégfogadó nappalinak is használták a számukra fenntartott “foglalt páholyokat”.

Jack Reacher betör Hollywoodba is

Jack Reacher karaktere hamarosan feltűnik a filmvásznon is, Tom Cruise formálja meg őt a One Shot című filmben. Bár a Lee Child megalkotta karaktert a több mint 50 millió példányban megjelent 16 regényből jól ismeri a népes olvasótábor, rögös út vezetett a megfilmesítésig. 1997 óta több filmstúdió vette meg a jogokat, de elvi kérdéseken elbukott a forgatás. Végül a Paramount Pictures viszi vászonra a talpig becsületes, rettenthetetlen nyomozót.

Jön A törvény embere harmadik évadja

Raylan Givens-rajongók, figyelem! Január 17-én jön a Justified (A törvény embere) harmadik évadjának első epizódja. És a hab a tortán, hogy ugyanerre a dátumra időzíti a kiadó a rettenthetetlen seriff “szülőatyjának”, Elmore Leonard regény- és forgatókönyvírónak legújabb témába vágó regényét, a Raylant. Nem mellékesen a sorozatot az első két évad alapján az Amerikai Filmintézet Az év tévéprogramja díjra jelölte, ezzel bekerült a tíz legjobb közé.

Tovább
Kritika
|
80

Luuk van Middelaar: Valahogy Európába

Európa-lexikonként, de Európa-szótárként is használható Luuk van Middelaar könyve, amely a Typotexnél jelent meg 2011-ben. Middelaar – neve magyarul közvetítőt jelent – egy EU-biztos stábjában megtapasztalt, általa felfuvalkodott brüsszeli önképnek nevezett burokból a holland valóságba csöppent, mikor országa elutasította az európai alkotmányt. 2007-ben megérett benne az elhatározás, hogy választ keressen: honnan jött és merre tart a modern kori Európa?

Tovább
Kritika
|
80

Passuth László: A lombard kastély

Az Athenaeumnál új kiadásban megjelent Passuth László-sorozat legfrissebb darabja A lombard kastély című regény. A szerző 1940-1944 között írt művét nagybátyjának, Éber László művészettörténésznek ajánlja, aki mesélt neki az El Greco újraértékelése mögötti háttérérdekekről, ezzel adva meg a regény alapötletét: Passuth az Ambrogio de Predis-rejtély köré építi fel hőseinek történetét. Mert ahol “üres foltok húzódnak a tudomány síkján – jöhet a regény.”

Tovább
Kritika
|
89

Albert Einstein igaz története

Az Einstein-kutatás talán legteljesebb darabját tarthatják kezükben Jürgen Neffe tollából, a Typotex kiadásában, ha elolvassák Albert Einstein igaz történetét. A szerző oknyomozói pontossággal járja körbe a nagy tudós életének minden aspektusát, kiemelve személyiségének kettősségét: egyszerre tűnik komoly, elmélyült és végtelenül intelligens tudósnak, hogy azután a legváratlanabb pillanatokban bukkanjon elő a gyermeki, vidám, életszerető felnőtt arca.

Tovább
Kritika
|
100

Orosz István: A követ és a fáraó

Nagyon jó könyvet olvastam a minap: Orosz István A követ és a fáraó című “képfilozófiáját” a Typotex Kiadótól… Ilyen egyszerűen recenzálható ez a mű: egy nagyon jó könyv. Pedig műfaját tekintve nem is könnyed olvasmány: művészettörténeti munka. De én állítom, hogy még ennél is több: történelem, irodalom, művészetelmélet, látványos grafikával, némi játékos asztrológiával és jó sok humorral fűszerezve, közérthető nyelven, mégis profi módon megírva.

Az (irodalmi) IgNobel-díj

Megtisztelni azokat a teljesítményeket, amelyek előbb megnevettetik az embereket, majd elgondolkodtatják őket… Az IgNobelnek elnevezett “anti-Nobel” díj jelmondata ez, melyet 1991 óta minden évben odaítél egy tudósokból, újság- és szakírókból, köztisztviselőkből, illetve utcai járókelőkből álló bizottság. Az IgNobel-díjjal nem jár pénzjutalom, az idén egy asztalkára ragasztott periódusos táblázatot vihettek haza “trófeaként” a kitüntetettek.