Dinamikus, jól felépített krimit sikerült ismét tető alá hoznia Jussi Adler-Olsennek. A 64-es betegnaplót élvezet olvasni, a történet beszippantja az olvasót, mindvégig izgalomban tartja, hogy aztán a végén a csattanó tegye fel az i-re a pontot.
A regény címe egy hangulatos családi történetet vetít előre, de Carin Gerhardsen írói munkásságát ismerve rögtön tudtam, hogy ennek az ellenkezője bontakozik majd ki. Carin Gerhardsen Hammarby-szériájának második része felülmúlja elődjét; az írónő a svéd társadalom végletesen elszigetelt rétegeibe vezeti az olvasót: alkoholista anyák, erőszakos apák és elhanyagolt tinédzserek világába.
Bogdan Wojdowski 1930-ban született Varsóban egy zsidó asztalos családban. Identitását már korán fel kellett adnia, hamis igazolványában a Bogdan Kamiński név szerepelt, melyből a későbbiekben megtartotta a Bogdan keresztnevet. Valódi keresztneve Dawid, melyet A holtaknak vetett kenyér című regény főhőse kapott meg. Regénybeli alteregóján keresztül tudhatunk meg többet a varsói gettóban átélt borzalmakról.
Erwin Rommelről nem a tipikus náci vezéregyéniségek tulajdonságai jutnak eszünkbe. Katonai értelemben ő volt a tengelyhatalmak talán legkiemelkedőbb vezéregyénisége. Emberséges magatartása és kiváló taktikai érzéke a történelem nagyjai közé emelik, főként ha eltekintünk attól, melyik tábort erősítette. Pressfield regénye nagyszerű képet fest a német tábornagyról, aki nem véletlenül kapta a „sivatagi róka” becenevet.
Az 1968-as születésű dán Mikkel Birkegaard nem ismeretlen a magyar olvasóközönség számára. Első, Libri di Luca – A felolvasók társasága című regénye magyar nyelven 2013-ban jelent meg a a Libri Kiadó gondozásában. Második regénye, a misztikus elemekkel átszőtt krimi Dániában bestseller lett, világszerte közel 20 nyelvre fordították le.
Franz Stanglt, a treblinkai haláltábor parancsnokát közel 900 ezer ember kivégzésében találta bűnrészesnek és ítélte életfogytiglani börtönre 1970-ben a düsseldorfi bíróság. Gitta Sereny A sötétség felé című riportkönyvében a gonosztettig vezető útat próbálja bemutatni, Stangl lelkivilágában kutakodva keresi a válaszokat a miértre. A rendhagyó írói szemlélet, valamint az alapos kutatómunka eredménye ez a gondolatébresztő kötet.
Jussi Adler-Olsen ott folytatja, ahol abbahagyta. A Hajtóvadászat a Q-ügyosztály sorozat ötödik részeként jelent meg magyar nyelven az Animus Kiadó gondozásában. A korábbi részekhez viszonyítva nem tapasztaltam eltérést; Adler-Olsen egy jól bevált irányvonalat követ, regényei fejezetről fejezetre hozzák a kellő mennyiségű izgalmat és a szórakozáshoz szükséges akciót és humort.
A svéd Kristina Ohlsson negyedik regényében olyan témához nyúlt, amelyet munkájából kifolyólag behatóan ismer. Az írónő korábban Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet terrorizmusellenes szakértőjeként dolgozott, de megfordult a Svéd Titkosszolgálatnál, valamint a Svéd Külügyminisztériumban is. Szaktudását kamatoztatja Az 573-as járat című izgalmas krimijében.
Kevesen írtak a Német Demokratikus Köztársaság hírhedt titkosrendőrségéről olyan megközelítésben, ahogyan Anna Funder teszi. A Stasiország című riportregényében megfigyeltek és besúgók egyaránt megszólalnak, összetettebb képet nyújtva az NDK 1961-1989 közötti időszakáról. Folytonos megfigyelés, lelki terror, kiszolgáltatottság, megalázás, dosszié, barna linóleum, szürke hétköznapok. Ezek az NDK valóságát leginkább leíró fogalmak.
Harlan Coben regényeiben semmi sem az aminek látszik. Ez alól nem kivétel legújabb regénye, a Nincs több esély sem. A tengerentúli író ezúttal is egy izgalmas, fordulatokkal teli krimivel rukkolt elő, melyben egy plasztikai sebész talán élete legnehezebb döntését kénytelen meghozni: együttműködik-e a gyerekrablókkal vagy a rendőrséghez fordul segítségért? Egy dologban bizonyos lehet: nincs több esélye.
