A nyelvezet hétköznapi és közérthető, a könnyedsége kompenzálja a nehéz témákat. Egy szerelmi szál áll a középpontban, de olyan témakörök is terítékre kerülnek, mint a bullying, a gyász, a veszteség feldolgozása. A szerző nagyszerűen bánik a szavakkal, az olvasó valósággal sodródik a sorokkal. Nehéz volt letenni a regényt.
Shy olykor minősíthetetlenül viselkedik, értetlenül állunk dühös, impulzív, ön- és közveszélyes viselkedése előtt. Nem tudjuk, hogyan lett az aranyos kisfiúból megátalkodott kamasz, mi alakult rosszul. Mégis szívből kívánjuk, hogy másszon ki a hideg tóból és valahogy forduljanak jobbra a dolgok…
Az Ők sokrétű és összetett regény, amiben minden olvasó megtalálhatja azt az élményt, amiért egy könyvet a kezünkben veszünk. Hogy ne olyan lelkiállapotban álljunk fel a végén, mint ahogy leültünk olvasni. Ennél többet nem adhat egy írás, és Sahlbert regénye pontosan ezt nyújtja. Nem többet, nem kevesebbet.
Egy könyv eleve egy mágikus világ hordozója, hát még egy mágikus könyv, különleges képességekkel! Az ajtók könyve ilyen. Segítségével a tulajdonosa átléphet bármelyik ajtón, akár zárt ajtón is, legyen az akárhol ezen a világon. Akik vágynak a könyvre, nem riadnak vissza az erőszaktól, de még a gyilkosságtól sem…
Layla Martínez regénye nyomasztó, olykor fullasztó, félelmetes, szürreális, zseniális. A szöveg olvasása közben szinte kézzel tapinthatóvá válik a harag, a neheztelés, a megvetés, a bosszúvágy, a düh és a gyűlölet. Talán ez teszi olyan nehéz olvasmánnyá, ez a tömény gyűlölet, amely néha elhagyja az oldalakat, és önálló életre kel.
Butler regénye azok közé tartozik, amelyek a maga rideg és könyörtelen valóságában, mindenféle idillikus máz nélkül ábrázolják a rabszolgaként elő feketék életét. A kétszeres Hugo- és Nebula-díjas amerikai írónő 1979-ben megjelent könyvének mondanivalója mindmáig nem veszített aktualitásából.
Egy reggel a világ összes lakója ugyanazt a sorsfordító meglepetést találja a lakóhelye előtt: egy kis fadobozt, benne egy fonállal, amely egy égető kérdésre adja meg a választ: arra, hogy a tulajdonosa pontosan hány évig fog élni.
A hallókürt az öregedésről szól. Arról, hogy mennyire nehéz az, amikor fölöslegessé válsz a társadalom számára. Marian Leatherby sokáig a tudatlanság áldott állapotában éli meg ezeket a napokat, míg egy napon a kedves de titokzatos barátnőjétől ajándékba kap egy hallókürtöt, amivel végre minden szót tisztán hall maga körül. Ekkor pedig kiderül, hogy a családja egy idősek otthonába szeretné adni.
Magyary Ágnes regénye olyan, mint egy féktelenül száguldó vonat, amelynek mesebeli figurák az utasai, és mesebeli elemek szolgáltatják a díszletet, miközben az ablakon kipillantva a magyar történelem egy-egy jelenetét látjuk, néha igencsak sajátos prizmán keresztül.
Nem először olvasom Anne naplóját, mégis újra és újra megrendít, hogy egy ilyen fiatal lány nemcsak érzékelte a körülötte történő eseményeket, hanem értelmezte a történéseket, és mintegy kordokumentumként hagyta hátra számunkra a holokauszt okozta testi és lelki sérelmek és szenvedések gyűjteményét. A könyv ezen részét sokan tanulmányozták – engem viszont, az újraolvasás során a mindennapjaink egyszerűsége, az emberi létezés normalitása érdekelt.
