Címke: 21. Század Kiadó

Tovább
Bernhard Schlink: A felolvasó (21. Század Kiadó, 2018)
Kritika
|
100

Bernhard Schlink: A felolvasó

Bernhard Schlink regénye igazi mestermű, a kortárs irodalom nagy klasszikusa. Kötelező olvasmánnyá kellene tenni mindenki számára, mert olyan érzésekről ír, amelyekkel krízishelyzetben találkozhat az ember. Meglehet, a könyv nem ad konkrét választ arra, hogyan kell a helyén kezelni ezeket az érzéseket, ha morális válságba jutunk, de már az is nagy segítség lehet, ha felismerjük őket, és tudjuk, hogy kezdeni kell velük valamit.

Tovább
Bernhard Schlink: Olga (21. Század Kiadó, 2018)
Kritika
|
100

Bernhard Schlink: Olga

„…senki nem veszi észre az ornamenst a hegyi patakban vagy az akkordot a hegyekben vagy a mintát a homokban. Nem kell észrevenni a dolgokat ahhoz, hogy szépek és igazak legyenek.” – írja Olga utolsó levelében. A nő csendes, kitartó szerelme, amelynek látszólag nem sok értelme volt, és hűsége, mely se neki, se Herbertnek nem hozott beteljesülést, igazolják a fenti kijelentést. És igazolják azokat, akik anélkül élnek szépen, hogy elismerésre várnának.

Tovább
Jill Santopolo: A fény, amit elvesztettünk (21. Század Kiadó, 2018)
Kritika
|
80

Jill Santopolo: A fény, amit elvesztettünk

Lucy és Gabe 2001. szeptember 11-én ismerkednek meg New Yorkban, ahol végzősök a Columbia Egyetemen. Az a nap mindkettőjük életét örökre megváltoztatja. – Lehet-e szeretni két férfit ugyanúgy? Hogy lehet szeretni valakit, aki elhagyott? Hogy lehet továbbmenni úgy, hogy talán soha többé nem leszünk ugyanazok az emberek, mint akik vele és mellette voltunk? Jill Santopolo regénye ezeket a kérdéseket boncolgatja.

Tovább
Kritika
|
90

Jordan B. Peterson: 12 szabály az élethez

Jordan B. Peterson 12 szabály az élethez – így kerüld el a káoszt! című munkája a manapság divatos önsegítő könyvek sorát gyarapítja, és bevallottan azt követően született, hogy a szerző megdöbbenve tapasztalta, előadásait számos olyan fiatal férfi követi, akik a felelősség és az igazság kérdéseit kutatják. Könyve így azon generációkhoz is szól, akik apai iránymutatás nélkül nőttek fel és ebből fakadóan számos problémával küzdenek az életben.

Tovább
Kritika
|
80

Paul Auster: Brooklyni balgaságok

A sok közül az egyik nagyszerű vonása a műnek a humor, az a csendes derű, amit áraszt, nem hagyja, hogy a hangulata komor legyen, időnként hangos nevetésre késztet, emiatt is bizakodunk a pozitív végkifejletben. A szereplők fura figurák, különös, bizarr tulajdonságokkal, már amennyire bizarr tud lenni, ha valaki másképp gondolkodik, öltözik, viselkedik, másképp él, mint mi.

Tovább
Kritika
|
90

Sarah Winman: Bádogember

Elgondolkodtam a címen, vajon mi ihlette. Nekem Frank Baum meséjéből juttatta eszembe a Bádogembert, aki azért indult Ozhoz, hogy szívet kapjon tőle. Valamiképpen ezek a szereplők is a szívüket keresik, legalább annak egy részét, azt, amit az ember kötelezően odaad másoknak, hogy aztán egész életében hiányozzék. Cserébe pedig semmit nem kap, csak emlékeket, amik égetnek, és ez néha fáj, néha pedig melegít.

Tovább
Kritika
|
95

Sarah Pinborough: 13 perc

Annyira valóságos, életszerű a regényben megelevenített kamaszok közötti dinamika, hogy az fájdalmasan az olvasó arcába vágja az igazságot erről a külön világról, amelyről talán nem is akarjuk elhinni, hogy ennyire kegyetlen tud lenni. Elgondolkodtat barátságról, hűségről, kirekesztésről, klikkesedésről, manipulációról, az „örökké” szó illékonyságáról, de mindezen továbbmenve azt is megmutatja, hogy mire képesek valójában a tinédzserek egymásért, vagy éppenséggel egymás ellen.