Margaret Atwood Guvat és Gazella c. regénye annyira a mai társadalmi-erkölcsi tényekből és trendekből kiindulva építkezik, hogy minden olyan, mintha nem is a jövőben játszódna: mintha magunk is benne lennénk. A teremtés és túlélés szent csatája láttán mintha mi magunk is szétfolynánk jelentéktelenül a száraz özönvíz áldozataiként. Aki pedig megmarad, annak ott a lelkes környezetvédő írónő intése: az Élet erősebb, hatalmasabb az embernél.
Egy szörnyeteg vénember, Charlie Manx a veterán, 1938-as fekete Rolls-Royce-ával kisgyerekeket rabol el többnyire egyedülálló anyáktól, hogy elvigye őket Karácsonyországba, ahol mindennap karácsony van. Mondja ő. Ez a Karácsonyország valahol a realitás határán túl található, de hogy pontosan hol, azt senki sem tudja, még borzalmas segédje, az elmebeteg Bing Partridge sem, aki az anyákat öldösi le, hogy a gyerekek elhurcolása könnyebben menjen.
Rozsban a fogó címmel, Barna Imre új fordításában jelenik meg 2015 áprilisában több nemzedék kultkönyve, a huszadik század egyik alapműve, J. D. Salinger The Catcher in the Rye című regénye, amelyet eddig Zabhegyezőként ismertünk. Hamarosan megjelenik David Shields és Shane Salerno vaskos Salinger-életrajza is. A kötethez a szerzőpáros több mint kétszáz emberrel készített interjút.
A Metró-trilógia két első regénye, a Szürkület, valamint az Orosz népellenes mesék című novelláskötet után újabb regénnyel jelentkezett az orosz kortárs science-fiction egyik legígéretesebb alakja, Dmitry Glukhovsky. A Futu.re című, 2013-ban megjelent regénye egy olyan Európában játszódik a 2450-es években, ahol egy felfedezésnek köszönhetően az emberek halhatatlanok. Csakhogy ennek komoly ára van, aki pedig vét a szabályok ellen, keményen megfizet érte.
A Mr. Mercedes című, 2014-ben megjelent regényével Stephen King egy tőle kissé szokatlan műfajba – hard-boiled krimi – kalauzolja az olvasót, legalábbis szándékai és az előzetes beharangozók szerint. Valójában szerintem ez nem teljesen így van, ha nagyon szigorúan vesszük a műfaji jellemzőket, akkor a regény sokkal inkább hajlik egy thriller irányába, mintsem egy keményvonalas bűnügyi regénybe. Persze ez nem feltétlenül válik a kárára.
Patrick író szeretne lenni, miközben éjszakánként portásként dolgozik egy hotelben. Azzal áltatja magát, hogy ez az állás ideális az alkotáshoz, de Patrick tulajdonképpen sem éjszaka, sem nappal nem ír, a szavak elkerülik, nincs ötlete és témája, és önmagát sem érzi készen még az írásra. Az idő múlásával az írás iránti vágy is egyre távolabb kerül tőle, egy megfoghatatlan fogalomként él elméjében, amihez még nem nőtt fel. Helyette emlékeket gyűjt…
Kevesen írtak a Német Demokratikus Köztársaság hírhedt titkosrendőrségéről olyan megközelítésben, ahogyan Anna Funder teszi. A Stasiország című riportregényében megfigyeltek és besúgók egyaránt megszólalnak, összetettebb képet nyújtva az NDK 1961-1989 közötti időszakáról. Folytonos megfigyelés, lelki terror, kiszolgáltatottság, megalázás, dosszié, barna linóleum, szürke hétköznapok. Ezek az NDK valóságát leginkább leíró fogalmak.
Az orosz-amerikai származású újságíró, Anna Arutunyan 2013-ban megjelent, „A Putyin-varázs. Isten, hatalom, korrupció Oroszországban” című könyvében nem kis dologra vállalkozik: megpróbálja megérteni és az olvasókkal is megismertetni Putyin Oroszországát. A könyv nem Putyin-életrajz, sokkal inkább szól az orosz társadalmi viszonyokról és az orosz néplélekről, mint magáról az elnökről. Magyarul az Európa Könyvkiadónál jelent meg 2014 júniusában.
Az öt részből álló Camino-sorozat köteteiben az argentin pszichoterapeuta, Jorge Bucay gondolatébresztő anekdotákkal, mesékkel, kis elbeszélésekkel illusztrálja mondandóját. Legújabb könyvében, A könnyek útjában az emberi lét egyik legbonyolultabb és legkényesebb helyzetét a tőle megszokott világos stílusban, sok történettel és példával fűszerezve taglalja. A kötet magyarul júniusban jelenik meg az Európa Könyvkiadónál, előtte találkozhatsz is az íróval.
2014 szeptemberében, a nemzetközi megjelenéssel egy időben jelenik meg magyarul is a brit Sophie Hannah új regénye, a The Monogram Murders, amely itthon feltehetően A monogram-gyilkosságok címmel kerül a boltokba. Ez lesz az első olyan Hercule Poirot-regény, amelyet nem Agatha Christie írt. Hannah egy nagyon komoly, száz oldalas szinopszissal győzte meg Christie örököseit, hogy képes az írónő emlékéhez méltó regényt írni.
