Lapozz bele Cserna-Szabó András legújabb regéyébe, amely a Szíved helyén épül már a Halálcsillag címet viseli. A regény a vak szenvedélyek karneválja. A fekete szerelem végigsöpör a budapesti Király utcán, Kolozsváron, Pécsen, az adriai tengerparton. Nemet változtató macsó, japán karddal hadonászó írósztár, bánatevésbe menekülő mizantróp apa, transzvesztita szerelemdémon és persze a westernt író főhős kergeti a boldogság kék madarát.
Az AEGON Magyarország közzétette az idei AEGON Művészeti Díjra jelölt 28 könyvet tartalmazó listáját. Az egyik legrangosabb magyar irodalmi díjra kortárs magyar írók és költők előző évben magyarul megjelent kötete jelölhető. A díjjal 3 millió forintos pénzjutalom is jár, továbbá a győztesnek lehetősége van kiválasztani a kultúra egyéb ágazatából egy másik művészt, akit a kétmillió forint pénzjutalommal járó AEGON Művészeti Társdíjjal tüntetnek ki.
A kéziratok rendezésekor egy kiadatlan Illyés Gyula-regényre bukkant a költő-író lánya, Illyés Mária, akinek válogatásában csütörtökön jelenik meg kötet a 110 éve született alkotó ismert és kiadatlan verseiből. Az Ítélet előtt címet viselő mű 1935-től kezdődően meséli el a feltehetően Ozoráról mintázott falu és a falusi emberek életének alakulását az 1950-es évek elejéig. A mű első részlete várhatóan a Holmi folyóirat novemberi számában lesz olvasható.
Cséve Anna szerkesztette kötetbe, látta el jegyzetekkel Móricz Zsigmond három éven át szorgosan vezetett naplóit. Óriási munka a szerkesztő részéről, rengeteg kutatást feltételez, és segít abban, hogy ne Nyilas Misinek lássuk a nagy realista írót, hanem közelebb kerülhessünk egyéniségéhez, gondolataihoz. Negyvenhét éves volt 1926-ban, egy éve halt meg felesége Holics Janka, és ötven éves koráig vezeti az olvasót 1929-ig, a Nyugat szerkesztéséig.
1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza, az Ida regénye, az Egri csillagok és A láthatatlan ember c. regények írója. Számos kis és nagyepikai műfajban alkotott maradandót a mindössze 59 évet élt prózaíró, újságíró, lírikus. Szinte kötelező olvasmányként adtuk fel egymás számára a török-magyar összecsapások egyik legolvasmányosabb művét, hogy aztán nagyvonalakban el is játszhassuk az egri vár védelmét-támadását. Mindenki győztes akart lenni.
1912. május 9-én született Ottlik Géza, az intellektuális próza nagymestere. Életműve minőségileg gazdagítja irodalmunkat, és nem mennyiségi szinten; esszéi, novellái, tanulmányai, kisregényei, regényei száma nem nagy, mivel állandóan csiszolgatta, javítgatta, átírta műveit. Kerek életművet akart hátrahagyni, élete vége felé ezért dolgozott műveivel. Műfordításai sokkal jelentősebb mennyiséget mutatnak. Dickenstől, Hemingwaytől és Eric Knighttól is fordított.
Szerb Antal neve nem ismeretlen a magyar olvasó előtt. Az irodalom elméleti szakembere, író, tanár és műfordító volt. Irodalomtörténeti és kritikai munkássága referenciaértékű, művei pedig az idők folyamán nemhogy veszítettek volna népszerűségükből, hanem az újabb és újabb kiadások egyre nagyobb példányszámban kelnek el. A XX. század első felének zavaros időszakában élt. Hiába tartotta magát távol a politikától: az tragikusan befolyásolta életét.
1891. március 27-én született Zilahy Lajos író, publicista, a Halálos tavasz szerzője. Pegazus néven saját filmvállalata volt, a Halálos tavasz filmadaptációjának sikerének is örvendhetett. 83 évet élt, és ez idő alatt maradandót alkotott. Forgatókönyvíróként, sőt rendezőként is kipróbálta magát, műveit előszeretettel vitték mozivászonra, kora leghíresebb párosa, Karády Katalin és Jávor Pál főszereplésével. Élete felét mégis a rendszer üldözöttjeként kellett leélnie.
Bárány Tamás, a 20. század második felének méltatlanul keveset emlegetett realista regényírója és novellistája március 21-én született. Műveiben olyan magánéleti problémákat ábrázol, mint a magány, társkeresés, életcél keresése, generációs konfliktusok. Mindezeket kitűnő szociális érzékenységgel ágyazza be korának tipikus társadalmi hátterébe, általános bemutatását adva ezzel a modern ember életérzésének. Híres alkotásai: Csigalépcső és Város, esti fényben.
Március 20-án ünnepli születésnapját Magyarország kortárs irodalmának egyik legkedveltebb alakja: Vavyan Fable. A citatum.hu internetes oldalon található „felmérés” szerint Paulo Coelho után a második legnépszerűbb írónak tartják országunkban. A médiától ódzkodik, ranjongóival folyamatosan tartja a kapcsolatot, életrajzi adatatokat kevésbé találunk róla, viszont minőségi kötetei közül néhánynak kötelező módon meg kell lennie könyvespolcunkon.
