A Sztálin tehenei Sofi Oksanen első regénye, amellyel 2003-ban egy csapásra berobbant a kortárs világirodalomba. A finn-észt származású írónő kivételes tehetséggel rendelkezik a női lélek mélységeinek ábrázolásához – ebben a regényében történetesen egy bulimarexiában szenvedő lány a központi karakter –, ugyanakkor kiváló kritikai érzékkel rajzolja meg a szovjet diktatúra alatti Észtország társadalmi-politikai működésének legapróbb részleteit is.
