Bizonyára vannak olyanok, akik nem értik teljes mélységében Hallgrimur Helgason regényét, mert van egy olyan fajta ironikus (néha cinikus) humora, amire nem mindenkinek van antennája. És garantáltan minden egyes olvasónak mást és mást jelent, egyéni tapasztalatoktól, szokásoktól, meggyőződésektől, jellemtől, életfelfogástól függően. De egy biztos: a 101 Reykjavík megéri a pénzét.
Matthew Homes kilenc éves kisfiú, amikor egy nyaralás során, akarata ellenére, imádott bátyja halálát okozza. Fiatal, huszas évei elején járó felnőttként és pszichiátriai gondozottként emlékszik vissza a történtekre, látszólag teljesen véletlenszerűen, már-már szinte kaotikusan és mozaikszerűen összekapcsolva őket. Nathan Filer Costa Book-díjas regénye magyarul a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg.
A könyv a valóságba rejtett mítosz, a tárgyakba, helyszínekbe rejtett jelképiség, az elmúlásba rejtett újjászületés, egyszóval a végtelen lehetőségek hirdetője, olyan végtelenül optimista, ugyanakkor az élet tényeibe kapaszkodó mű, amilyent mostanság keveset olvasni. Egyféle útmutatás a modern ember számára: merre keressen ajtót, ha – Porr Benedekhez hasonlóan – úgy érzi, bezárult előtte minden.
A Tréflidolog – talán már a címéből is sejtjük – pimasz könyv. Pimasz, mint egy kölyök, akivel már minden megtörtént, így nem egykönnyen félemlíthető meg; pimasz, mint egy kamasz, akinek meghaltak a bálványai, és most csalódott-reménykedőn gyűlöl mindent, amiért álmai helyébe álmot nem kaphat. És rezignált, mint egy öregúr, akivel életében először közlik, hogy nem felel meg a megmérettetésen.
Jim és Tommy harmincöt év után véletlenül találkoznak újra, és a találkozás felidézi gyermekkorukat, amikor egy kis norvég faluban együtt fedezték fel az életet, ki-ki a maga módján. Lassan feltárul a két barát, a két teljesen különböző hátterű és jellemű ember sorsa.
Száraz Miklós György elképesztő plaszticitással, szókinccsel és humorral tud láttatni. Egy-két, a regény egészéhez képest picit disszonánsnak ható igét kivéve minden egyes szó a helyén van és nagyon ott van. A Scolar Kiadó gondozásában megjelent könyv a maga letisztult, mondhatni minimáldizájnos borítójával az eddigi legjobban sikerült kiadás. Olvasni kell és olvastatni.
Janne Teller Minden c. kötete tinédzserkönyv, nem próbál más lenni, de annak tökéletesen megfelel. Felvet és körüljár olyan problémákat, amikről beszélni igenis muszáj, megtalálja – általában – az ehhez illő hangot és nem áltat egy abszolút válasszal, nem ad térképet, vagy útmutatót a világhoz. Megmutatja a kátyús, szerpentines, buktatós szakaszokat ott is, ahol eddig sima aszfaltot hittünk.
A Rossz vér Svédország egyik legnépszerűbb krimiírója, Arne Dahl Intercrime-sorozatának második kötete. Az 1998-ban megjelent regényt magyarul 2014 őszén jelentette meg a sorozat első kötetét is gondozó Scolar Kiadó. A stockholmi rendőrség különleges ügyosztályának, az A-csoportnak egy nem könnyű üggyel kell megbirkóznia: egy Amerikában húsz évig tevékenykedő, Svédországba érkező sorozatgyilkost kell elkapnia.
Almudena Grandes nagy lélegzetű családregényében a szabad akarat és történelem tragikus összefonódását kutatja. Számítás és sors, nemzeti identitás és az emigráció gyökértelensége jelenik meg, szemben a főszereplőket mozgató szerelem mindent elsöprő szenvedélyével. De a nemzedékeken át hordozott traumák, a múlt tragédiái felülírhatóak-e? Lehetséges-e a tiszta lappal való indulás, az újrakezdés, s ha igen, milyen áron? – teszi fel a kérdést az írónő.
A Bonita Avenue témája a modern családban fellépő megyannyi probléma: a széthullás, a szülői felelősség határai, a magánélet és családi élet közötti feszültség – de nem csak ennyi. Peter Buwalda működése közben veszi mikroszkóp alá a kommunikáció ellehetetlenedésének problémáját, a generációs különbségeket, a bevándorlás kérdését, az egyéni és közösségi érdek egymáshoz viszonyulását, az elidegenedést.
