Január 4-én kihirdették a 2015-ös Costa Book-díj nyerteseit: Kate Atkinson a korábban Costa Book-díjjal jutalmazott Life After Life-hoz írt „folytatással”, az A God in Ruins-szal is elnyerte a rangos elismerést, és ez így némiképp egyedi teljesítmény.
Akciódús, sokrétű, izgalmas krimi a Kolibri, Kati Hiekkapelto finn írónő könyve, mely az Athenaeum kiadásában jelent meg. Különlegességei a finom megfigyelések, a társadalmi kérdések iránti érzékenység. A menekültsors, a beilleszkedés belső igénye és külső elvártsága jelenik meg Fekete Anna, a magyar származású nyomozó alakjában, aki első munkanapján egy sorozatgyilkosság felgöngyölítését, illetve egy kurd lány titkának megfejtését kapja feladatul.
A regények után a magyar olvasók a rövidpróza műfaján keresztül is bepillantást nyerhetnek a Dmitry Glukhovsky által megalkotott Metró 2033 Univerzumba. Az utolsó menedék című, huszonkét elbeszélést tartalmazó antológia oroszul 2011-ben, magyar fordításban idén ősszel jelent meg. A szerzők egy része regényeinek köszönhetően már ismert (néhányan közülük Magyarországon is), a többiek kevésbé, ők a „metrólakók”, a Metro2033.ru portál szerzői.
Ha 2015 legjobb könyveiről beszélünk, akkor szerintünk mindenképp meg kell említenünk Eduardo Sacheritől a Szemekbe zárt titkokat, Julie Lawson Timmertől az Öt napot, Iselin C. Hermann Dominóját, Darvasi László legújabb novelláskötetét, Simon Winder Danubiáját és Billy Lynn hosszú, félidei sétáját, Ben Fountain debütregényét. Hogy melyik a legjobb? Lehetetlen megállapítani.
Hilde Østby műve néha nehezen olvasható, néha az az érzése az olvasónak, hogy sokkal többet is bele lehetett volna vinni, de az ritkán, hogy kevesebb is bőven elég lett volna. Aztán az az érzésünk, hogy a történetek és a szereplők valami kusza véletlen folytán lettek kiválasztva, később mégis inkább az látszik, hogy nem. Érdekes folyamat ez, és mindenképpen egy egyedülálló alkotás születik a végén.
Billy Lynn hosszú, félidei sétája egyértelműen egy háborúsellenes hangvételű regény. A történetet mindvégig Billy Lynn szemszögéből látjuk, és ez a látószög a legalkalmasabb arra, hogy a háború értelmetlen és lélekölő mivolta a legélesebben kirajzolódjon. A végén mégis azért szurkolunk, hogy Billy térjen vissza a frontra. Hogy van ez?
A 2015-ös év utolsó játéka következik az Olvasoterem.com-on. Három anagramma közül legalább kettőt kell megfejteni ahhoz, hogy esélyed legyen megnyerni James Ellroy legújabb regényét, a Perfídiát, amely egy második kvartett első kötete, ugyanazokkal a szereplőkkel, mint a méltán híres L. A. Quartet és az Underworld U.S.A. trilógia, csak egy időben korábbi cselekménnyel.
A Fehér éjszaka Jo Nesbø negyedik olyan regénye, amely nem a Harry Hole-sorozat része. A regény elvileg a 2013-ban beharangozott Tom Johansen-projekt részeként jelent meg, amelynek keretében a szerző eredetileg az említett írói álnéven publikált volna két regényt – végül saját nevén tette ezt. A regény számos ponton hasonlít és lazán kapcsolódik az előző (Vér a havon című) regényéhez, de az egyértelmű eltérések mégis külön arculatot kölcsönöznek neki.
Radnóti Mikósné Gyarmati Fanni Naplója irodalomtörténet, annak minden izgalmával: versek apropója, születése, műfordításoké, felbukkant, majd elvetélt vagy soha meg nem valósult ötletek tárháza, első megjelenések dokumentálása. Ami pedig a kortársakat illeti, nyüzsgő, izgalmas rögzítése mindannak, ami a Fanni-Miklós házaspár közvetlen baráti- és ismeretségi körében történt.
Marc Dugain regénye tökéletesen megragadja a skizofrénia lényegét: az értelem és az érzelmek közötti kapcsolat elvesztését. Dugain nyilván azok számára írta, akiket érdekel a téma, és akik képesek szembenézni olyan borzalmakkal, mint amiket Edmund Kemper elkövetett. Vagyis csak erős idegzetűeknek ajánlom, és olyanoknak, akik tudják, mennyire nem felfogható és megérthető a megszokott megközelítéssel élve egy ilyen ember belső világa. De azoknak nagyon ajánlom.
