Nicolas Barreau A nő mosolya című regénye kiszámíthatósága ellenére kellemes kis olvasmány, bájos humora és kellemes romantikus hangulata igazi női olvasmánnyá avatják. A hősnő élete olyan, mint a filmekben: pár apró, kedves szeszély, egy legjobb barátnő, egy szívét összetörő szerelem, félreértés és véletlen felfedezés, magáraismerés, egy kis nyomozás, csipetnyi remény és sok-sok finom szín, íz meg illat.
Ha van a szórakoztató irodalomban sikersztori, akkor Andy Weir első regénye, A marsi kétségkívül egy ilyen: a kezdeti kiadói érdektelenség után 2011-ben ingyenesen közzétett online regény csak a nagyfokú olvasói érdeklődés után jelent meg nyomtatásban idén tavasszal, de már a papíralapú kiadás előtt elkezdődött a belőle készülő mozifilm forgatása. Ráadásul ez a nagy felhajtás ezúttal nem kamu, hiszen a regény valóban jól sikerült, megérdemli a kiemelt figyelmet.
Svéd nyelven alkotó finn szerző kapta idén az az Északi Tanács Irodalmi Díját. Az 1961-ben született Kjell Westö 2013-ban megjelent, Hägring 38 című regényéért vehette át az egyik legrangosabb skandináv irodalmi elismerésnek számító díjat. A díjátadóra 2014. október 29-én került sor Stockholmban. Ugyanekkor adták át az Északi Tanács Gyerek- és Ifjúsági Irodalmi Díját is, 2013 után immár második alkalommal. A győztesek Hakon Øvreås norvég szerző és Øyvind Torseter illusztrátor.
1985. január 2-án éjfél körül valaki különös kegyetlenséggel lemészárolja a Day család nagy részét, csak a hétéves Libby Day és tizenöt éves bátyja, Ben élik túl a borzalmakat – és a gyanú rögtön a srácra terelődik. A Sötét helyek egy szívszorító családi dráma, amely nemcsak magáról a mészárlásról szól, hanem arról is, hogy miként vergődik egy, a gyerekeit egyedül nevelő anya a fenyegető adósság árnyékában azért, hogy összetartsa a családját.
A Bomlás az Erik Axl Sund írói álnéven publikáló svéd szerzőpáros (Jerker Eriksson és Håkan Axlander Sundquist) Victoria Bergman-trilógiájának első kötete. A Svédországban 2010-ben kiadott regény Magyarországon 2014 őszén jelent meg a Libri Kiadó gondozásában. A Jeanette Kihlberg bűnügyi felügyelő és Sofia Zetterlund pszichoterapeuta főszereplésével játszódó történet igen kemény témát boncolgat: a pedofíliát és annak pszichikai következményeit.
Itt van a várva várt új Nesbø-regény, amelyhez a szerző szerint az ihlet a Bibliából származik. A Scolar folytatja Arne Dahl regényeinek a sorát, és egy izgalmas izlandi krimivel is kényezteti a műfaj rajongóit. Az Athenaeumnál megjelent az újabb Carin Gerhardsen-könyv, amelyben – akárcsak az első kötetben – ismét Conny Sjöberg felügyelő és csapata nyomoz, és az Európa Kiadónál is bemutatkozik egy fiatal svéd szerző: Fredrik T. Olsson.
Martin Odum brooklyni lakásában felbukkan egy nő, aki arra kéri az egykori CIA ügynököt, hogy kutassa fel a nővére eltűnt férjét. Martin csak azért vállalja el az ügyet, mert rögtön másnap felkeresi egykori felettese a CIA-tól, és arra kéri: ne kutasson eltűnt férjek után. Martin a nyakába veszi a világot, hogy felkeresse a rejtélyes oroszt. Az csak időközben válik világossá a számára, hogy így talán saját valódi identitására is fény derülhet.
Paulo Coelho Házasságtörés című regényének igazi témája a szabadság. Az a szabadság, ami nem zárja ki a korlátokat, a kötelezettségeket, ami belülről fakad, és feltétlen. Az a szabadság, ami feljogosíthat arra, hogy ha tovább kell lépnünk, akkor azt a másik megbántásával is megtehetjük. Az, ami felhatalmaz arra, hogy elviseljük a másiktól a megalázó, bántó viselkedést, ha azzal nem minket akar megbántani, hanem önmagát irányba helyezni.
Ötödik alkalommal kapta ausztrál szerző az egyik legrangosabb brit irodalmi elismerést, az 1969 óta minden évben átadott Man Booker-díjat. Az idéntől bármilyen nemzetiségű szerzők számára elnyerhetővé tett díj szűkített listájára Flanagan mellett három brit és két amerikai szerző került fel. Az AC Grayling vezette hattagú zsűri az 1961-ben Tasmániában született ausztrál szerző The Narrow Road to the Deep North című regényét találta a legjobbnak, így ő kapta a díjat és a vele járó 50 ezer fontos pénzjutalmat.
A skandináv krimik népszerűsége hazánkban még most is töretlen, hiszen egyre-másra jelennek meg az északi szerzők könyvei, nem feltétlenül csak az Animus Kiadó Skandináv Krimik sorozatában. Pedig – és most legyünk nagyon őszinték önmagunkkal szemben – a krimik többsége nagyjából ugyanarra a sémára épül, a huszadik után alig találunk olyant, amelyik valamitől újszerű lenne. Nos, Leena Lehtolainen Egyszer úgyis meg kell halni c. regénye kivétel.
