Anders Breivikről, a norvég ámokfutóról írt könyvet A kabuli könyvárus szerzője, Åsne Seierstad újságírónő. Ez Seierstad ötödik könyve, de az első olyan, amelyben egy a hazáját érintő témával foglalkozik. Breivik 2011 júliusában 77 embert ölt meg Oslóban és a főváros közelében levő Utøya szigetén. Seierstad Breivik családjával, barátaival, a túlélőkkel és az áldozatok családtagjaival is készített interjúkat, magával Breivikkel is levelezett.
Tom Clancy Egy mindenki ellen című regényében újra megtörténik az, amitől az amerikaiak a legjobban félnek: terroristák mérnek csapást civilekre amerikai földön. Maxwell Moore előbb Pakisztánban vadászik egy magas rangú terroristára, de az akció kudarcot vall, csak Moore éli túl a CIA-csapat ellen végrehajtott merényletet. Új feladatot kap, a mexikói drogkartelleket kell felszámolnia. Közben az orra előtt szivárognak be Amerikába a muzulmán terroristák.
Milyen lenne diktátornak lenni, egy egész országot igazgatni, sorsok, javak felett dönteni? A norvég Mikal Hem könyve megmutatja, hogy hogyan lehetünk diktátorok, milyen módon szerezhetjük meg a hatalmat. A szerző szerint csupán tíz pofonegyszerű lépést kell betartanunk, és máris életek felett dönthetünk. A norvég filozófus könyve nem farag senkiből diktátort, ám történelmi alapismeretek megszerzésére és szórakozásra alkalmas.
Nagyon sokan a mai napig nem tudják, hogy az olimpiai játékok történetében művészeti versenyeket is rendeztek, és ezen versenyek keretében többek között írókat és költőket is díjaztak arany-, ezüst- és bronzéremmel. A kezdeményezés a modern olimpiai játékok alapítójáé, Pierre de Coubertin báróé volt, és viszonylag sok akadályba ütközött. Végül sikerült neki, és az 1912-es játékokon egy ódáért aranyérmet kapott – igaz álnéven pályázott.
Stacy Schiff Egyiptom híres-hirhedt királynőjének valódi arcát tárja fel Kleopátra című biográfiájában. A többszörösen díjazott, többek között Pulitzer-díjjal is kitüntetett amerikai írónő korabeli írók, emlékírók, filozófusok és történetírók műveire támaszkodik, de beszámol a birodalmak tündökléséről és bukásáról is, királyok és vezetők emberi arcát villantja fel, pálfordulásokról, visszaélésekről, luxusról és hatalomról ír.
Hat olyan új mozifilmet ajánlunk a figyelmetekbe, amelyet februárban mutatnak be a hazai filmszínházak, és amelyek kivétel nélkül egy-egy könyv alapján készültek. Az a szép benne, hogy valamennyi könyv elérhető magyarul is: kettő (Maisie tudja és Charles Dickens élete) korábban jelent meg, az egyik már csak antikváriumokban kapható, egy pedig még nem jött ki a nyomdából, és előreláthatóan csak március elején kerül a boltokba.
A végéhez közeledik a skandináv krimiszerzők bajnoksága. Az egyik döntősünk Jo Nesbø személyében már megvan. A másik ágon a szintén norvég Karin Fossum mérkőzik a dán Jussi Adler-Olsennel. Ezen az ágon kisebb meglepetésre nincs a legjobb kettő között Stieg Larsson, őt korábban éppen Jussi Adler-Olsen múlta felül – a szavazataitokat szerint. Érdemes voksolni: az Animus Kiadó egy hármas könyvcsomaggal jutalmaz meg valakit a résztvevők közül.
William Landay harmadik regényét, a Jacob védelmében címűt egy sor rangos irodalmi díjra jelölték, és 2012-ben elnyerte a Strand Magazine kritikusainak legjobb krimijért járó díját. A hazai olvasóközönség előtt ezzel a regénnyel mutatkozik be a szerző, és reméljük, hogy találkozunk még Landay-jel. A jogi krimiszerzők között egyedi stílusa van, nem a feszes tárgyalótermi drámára fekteti a hangsúlyt, hanem az érintettek lelki vívódásaira.
Két korábbi Pulitzer-díjas írót is jelöltek a legnagyobb pénzjutalommal járó novelladíjra. Kettejük közül az egyiket, az amerikai Elizabeth Stroutot a magyar olvasóközönség is ismerheti, hiszen több regénye mellett az a novelláskötete is megjelent itthon, amelyért 2009-ben a magyar születésű újságíróról elnevezett díjat kapta a fikció kategóriában. A 30 000 angol fonttal járó irodalmi elismerést április 4-én adják át Londonban.
Eva Baronsky német írónő ugyanazzal a gondolattal játszik el, mint egyre többen az utóbbi időben: mi lenne, ha egy másik korban élt híresség ma ébredne fel. Baronsky regénye, a Mozart felébred azonban több szempontból is különleges, ezek egyike a könyv szerkezete, a másik pedig a mondanivalója. Mozartot ugyanis bedarálja a rendszer, a civilizáció ellen nem győzhet az, akinek nincs a tehetségéhez méltó egója, dörzsöltsége, pénzben mérhető munkaideje.
