Davind Fincher filmrendező állítólag más befejezést akart a Holtodiglan forgatókönyvének, ezért a kérésére Gillian Flynn átírta a történet harmadik részét. Mint ismeretes, a nagy sikert aratott regényből A tetovált lány amerikai változatának rendezője készít filmet, amelyet a tervek szerint 2014 októberében mutatnak be az Egyesült Államokban, s amelyhez a forgatókönyvet szintén Gillian Flynn írta.
Steven Saylor valóságos személyeket és valós eseményeket kavart össze írói fantáziájával, és ennek eredményeképpen született meg A holtak méltósága. A regényt 2000-ben írta, amikor egy időre “szabadságra küldte” ókori nyomozóját, Gordianust. Ha egy ilyen regény az eredménye Gordianus pihentetésének, akkor sírva könyörgünk: tegye még félre néha-néha a római nyomozót, mert ez nagyon jó nekünk, az olvasóknak. Még akkor is, ha Gordianust is szeretjük.
William Sidney Porterként született egy észak-karolinai ültetvényen, és eredetileg gyógyszerésznek tanult. A diplomájának később nagy hasznát látta: amikor Texasban sikkasztás miatt börtönbüntetésre ítélték, három év alatt egyetlen éjszakát sem töltött cellában, mert a fegyház kórházában dolgozott, mint gyógyszerész. A börtönben 14 elbeszélést írt, ezeket álnéven publikálta egy barátja segítségével. Senki sem tudta, hogy a novellák szerzője börtönben ül.
Az A. J. Kazinski művésznéven alkotó dán szerzőpáros második regénye, az Álom és halál tartalmilag és stílusában is sokkal kiforrottabb, mint a tervezett trilógia első kötete. Niels Bentzon túsztárgyaló életében először kudarcot vall: nem sikerül lebeszélnie egy lányt arról, hogy a dán főváros egyik hídjáról a mélybe vesse magát. A lány utolsó szava arra engedi következtetni Bentzont, hogy az áldozat nem önként választotta a halált, és nyomozni kezd.
A 86 éves Günter Grass bejelentette, hogy nem ír már több regényt. Mint azt a Passauer Neue Presse által készített interjúban kifejtette, egy regény megírásához 5-6 éves kutatómunka szükséges, és ő a jelenlegi egészségi állapota miatt már nem tud ilyen hosszú időre előre tervezni. A német irodalmi Nobel-díjas írót nemrég kórházban kezelték, s a kezelést követően fokozatosan tért vissza az alkotói tevékenységhez: előbb grafikákat készített, majd festett.
Hagyományos módon vízkereszt napján, 2014. január 6-án került sor a legrégebbi és egyik legrangosabb irodalmi elismerés, a Nadal-díj átadására. A barcelonai Ritz Szállodában megszervezett díjátadó gála keretében egy másik kitüntetést is átadtak: a legrangosabb katalán irodalmi elismerésnek számító Josep Pla-díjat. A Nadal-díj 2014-es győztese Carmen Amoraga a La vida era eso című regényének köszönhetően, a Josep Pla-díjat Albert Villaro i Boax kapta.
A héber misztika szerint minden nemzedékben él 36 olyan ember, akiknek érdemei miatt Isten fenntarja a világot. Ők vigyáznak ránk, ha meghalnak, az emberiség is elpusztul. És most hullani kezdenek, a titkozatos haláleseteket pedig egy ideig senki sem képes összekötni egymással. Az A. J. Kazinski álnéven alkotó dán szerzőpáros jó témát választott, de Az utolsó igaz ember nem igazi skandináv krimi, nem hordozza magán a műfaj jellegzetes vonásait.
Kate Atkinson Life After Life című regénye kapta a 2013-as Costa Book-díjat a legjobb regény kategóriában, az elsőkönyvesek között Nathan Filer művét találta a legjobbnak a zsűri, az életrajzok kategóriában pedig Lucy Hallett-Hughes The Pike című biográfiája nyert, amely az olasz költőről, Gabriele D’Annunzióról szól. A Costa Book-díj az egyik legrangosabb irodalmi elismerés Nagy-Britanniában, évente adják át.
Ferdinand von Schirach első regénye sokkal több lehetőséget rejt magában, mint amennyit végül a német sztárügyvéd kihozott belőle. A Collini nem beszél ezzel együtt nagyon jó kisregény. Arról szól, hogy a német jogrendszer kiskapuinak köszönhetően náci bűnösök miként menekülhettek meg az igazságszolgáltatás elől. A szerző személyesen is érintett az ügyben: a nagyapja Hitler uralma alatt a Hitlerjugend vezetője volt, a nürnbergi perben el is ítélték.
Kell-e székely irodalom, kinek és miért? Ezzel kapcsolatban már a 20. században megszületett a válasz: a székely tájnyelv beemelése az irodalomba befejezné azt a folyamatot, amely a magyar irodalmi nyelvet a különböző tájnyelvek színeivel meggazdagította. Ez a folyamat a 20. században indult, amikor Ady és Szabó Dezső újította fel a régi magyar irodalmi nyelvet, később pedig Móricz Zsigmond és Nyirő József csempészte bele a tájnyelv szépségeit.
