A lengyel Isabelle egy multinacionális cég képviseletében érkezik Dubajba. Megismerkedik egy dúsgazdag sejkkel, és bár családja és munkatársai óvják a házasságtól, ő mégis feleségül megy a szeretett férfihoz. Kapcsolatuk és közös életük mesébe illően indul, ám a fiatalasszony hamar megtapasztalja, hogy egy aranykalitka foglya lett.
Dennis McCarthy és June Schlueter a leggyakrabban a hallgatói dolgozatok ellenőrzésére használt WCopyfind plágiumszoftver segítségével vetették össze Shakespeare darabjait George North A Brief Discourse of Rebellion című művével. A két kutató Shakespeare több mint 20 monológjában talált egyezést az esszé szövegével.
A mű felér egy pszichológiai önsegítő könyvvel, közben persze sokkal több annál, irodalmi stílusa révén. Ez a stílus Gavaldánál könnyed, nagyon mai nyelvezetű, közérthető, ugyanakkor szép és a legkevésbé sem lektűr. Bár egy-egy történet után meg kellett állnom, abba kellett hagynom az olvasást, le kellett tennem a könyvet, és sokszor csak másnap tudtam folytatni, annyira felkavart egyik-másik történet, azt hiszem, erre szükség is lehet, hisz nekünk magunknak is fel kell dolgozni a történteket, nem könnyű tovább lépni olvasóként sem.
Az antropológus szerző beleszeret egy nepáli férfiba, és választottja hazájába költözik, egy isten háta mögötti nepáli faluba. Egy szigorú erkölcsi és szokásrenddel rendelkező bráhman családban találja magát olyan életkörülmények között, amilyenekre sosem gondolt volna. A könyvben ugyanakkor mindvégig érezni lehet, hogy a szerző nem tudja sajátjának tekinteni második otthonát: mást jelent az antropológus szerepében megfigyelőként részt venni a közösség életében, és egészen mást a közösség befogadott tagjaként.
Február 7-én három remek amerikai írónő, Lydia Davis, Marilynne Robinson és Nicole Krauss könyveiről beszélget Mesterházi Mónika műfordító, Rostás Eni szerkesztő, újságíró és Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője – ezzel veszi kezdetét a kiadó Magvető Világvevő című világirodalmi beszélgetéssorozata. Márciusban Daniel Kehlmann lesz a fókuszban, májusban a francia irodalom új hullámai érkeznek a Magvető Caféba.
Ahogy a hajósokat csábítja a szirén éneke, és azok tengerbe vetik magukat, nem törődve azzal, hogy meghalnak, úgy csábítja a függőket a függést okozó szer. Az önpusztításnak számos módja van, és az igazi függő talán nem is törődik vele, “miért búg neki az aktuális szirén.”
Aki nagy történetekre, könnyed vonalvezetésre vágyik, talán inkább hagyja ki. De érdekes lehet, ha valami újdonságra vágyunk, és képesek vagyunk sodródni az árral. És természetesen akkor is, ha nagyon szeretjük Proust műveit, ahol a süteményről lehulló morzsáknak, az ablakon táncoló árnyékoknak komoly emlékidéző szerepük van.
Négy év szünet után a tizenegyedik regénnyel folytatódik a skandináv krimi fenegyerekének, Jo Nesbønek a Harry Hole-sorozata. A Szomjúságban a rendőrtiszti főiskola tanáraként dolgozó Hole újra nyomoz: egy vámpirista sorozatgyilkosra vadászik, aki a Tinderen ismerkedik női áldozataival. Hole részben kényszerhelyzetből, részben személyes indíttatásból vesz részt a nyomozásban: a gyilkos régi ismerőse, akivel elszámolni valója van.
A Caleb Carr A halál angyala című regényéből készült televíziós sorozatot Magyarországon, nagyrészt Budapesten forgatták. Ez a TNT eddigi legdrágább gyártása: mind a készítők, mind a szereplők oldaláról igazi szupersztárok szerepelnek a produkcióban. A sorozat Európában csak áprilistól látható a Netflixen, de az Agave Könyvek már most újra kiadta a regényt.
Herczeg Szonja kitűnően alkalmazkodott az írások jellegéhez: ezekben a nagyon rövid, 2-5 oldalas novellákban nem a részletes cselekménybemutatásra, jellemzésre kerül a hangsúly, és az írónő néhány mondattal remekül vázolja fel a lényeget, körvonalazza a karaktereket. Az alkalmazott nyelvi rétegek viszont nem elég változatosak: sokszor ugyanazon a nyelvezeten szólal meg nyugdíjas és tinédzser, taxisofőr és magas végzettségű felső vezető.
