Zulejka négy lánygyermeket is szült, ám mindegyikük korán meghalt, fiúgyermekkel pedig nem tudta megajándékozni a férjét, ezért a velük egy háztartásban élő anyósa pokollá teszi az életét. E mellett férje is keményen bánik vele, Zulejka pedig sorsába beletörődve próbál megfelelni a mindennapos kihívásoknak. Egy nap viszont megjelenik a „vörös horda”, kezdetét veszi a deportálás és minden megváltozik.
Gabriel García Márquez korai, magyarul még soha nem publikált kötete „nosztalgikus” visszatekintés mindazok számára, akik megélték a könyvben felelevenített korokat. Azoknak, akik nem – tanulságos utazás a múltba. Olyan események, amikről olvastunk valahol, olyanok, amiket az öregek meséltek, vagy olyanok, amik velünk estek meg. De mindenképpen olyanok, amelyek átszabták a világot, megváltoztatták a körülöttünk lévő teret, és – akár apáink, nagyapáink révén – beleszóltak az életünk alakulásába.
A Hugo-díj 64 éves történetében eddig két szerző nyert zsinórban kétszer a Legjobb regény kategóriában: Orson Scott Card (1986-ban és 1987-ben) és Lois McMaster Bujold (1991-ben illetve 1992-ben). Ezt a rekordot állította be a múlt héten az amerikai Nora K. Jemisin, aki epikus fantasy trilógiájának második kötetével is nyerni tudott, miután tavaly az első kötetért kapott Hugo-díjat.
A szerző egy talán kissé meghökkentőnek tűnő kijelentésből indul ki: a szerves és szervetlen élet találkozása egy olyan ugrást hoz majd, melynek köszönhetően a homo sapiens eltűnik, és egy új embertípusnak adja át a helyét, amit homo deusnak nevez. Kijelentését természetesen előkészíti és alá is támasztja.
Ajánlunk négy olyan krimit a forró nyári napokra, amelyektől garantáltan libabőrös lesz a hátad. A kínálat persze ennél sokkal nagyobb, és nehéz lenne az összese rangsorolni, de Linda Castillo Bűnösök között c. krimije, S. K. Tremayne újabb lebilincselő lélektani thrillere, Jane Harper többszörösen díjazott debütregénye és Holly Seddon könyve joggal pályázik az első helyek valamelyikére.
Van egy elméletem: az északi népek (és nemcsak a finnek) inkább rokonlelkek a magyarral, mint a közbeeső neolatin és germán tömeg… Ítéljenek el érte. De talán ezért is értjük, érezzük jobban a skandináv irodalmat. Noha Dorthe Nors gondolatai az amerikaiaknak is mondhatnak valamit, hiszen ő az első dán szerző, akit a The New Yorker publikált. Sőt, a britek Man Booker-díjra is jelölték. Azt hiszem, visszavonom fenti kijelentésemet: ami jó, az egyszerűen jó…
Tagadhatatlan optimizmusa mellett a könyv másik erénye a humora. A gyermekek alulnézetből származó beszólásaiból, a különbözően gondolkodó emberek felcsillanásaiból, a sajátos élettapasztalatok egymásra tolásából, no meg a túlélést biztosító szarkazmusból eredő humor biztosítja, hogy ne uralkodjon el a sötét hangulat vagy a keserűség akkor sem, amikor alig-alig látszik a fény az alagút végén.
Új televíziós feldolgozás készül a Büszkeség és balítéletből Nagy-Britanniában. A romantikus regényt a Mammoth Screen alkalmazza képernyőre az ITV számára. A regényt Nina Raine adaptálja, aki még egyetlen feldolgozását sem látta Jane Austen művének.
Két önkéntes adományokból működtet guruló könyvtárat Görögországban menekültek számára. A projekt novemberben indult, a kisbuszból átalakított mobil könyvtár 1300 kötettel rendelkezik, és hetente átlagosan 115 olvasójuk van. Rögtönzött nyelvórákat is tartottak már a buszban.
A keddi nők életében az idők folyamán sok minden változott – jó és rossz irányba egyaránt –, egyvalami viszont nem: a barátság, az egymásért érzett felelősség. Amikor megkapják Kiki segélykiáltásnak is beillő sms-ét, indulnak hozzá. Judith, Estelle, Caroline és Eva… Viszi mindenki a saját életét, gondjait, és képbe kerül egy nem mindennapi, megosztó férfi is. Ám jöhet veszekedés, hazugság, árulás és csőd: a keddi nők közé semmi sem verhet éket.
