A regényt mindenekelőtt lázas és hiábavaló mozgás, akarat jellemzi, valamiféle lendület, amit jól tükröznek az elhatárolatlan, hosszú mondatok, melyek egyszerre két-három idősíkon is elébb-elébb vezetik a beavatatlan, egy kamasz bizonytalanságával és el-elborzadó kíváncsiságával araszoló olvasót. Mert ez a könyv egy beavatás-történet. Beavatás a férfikor és a háború misztériumába, úgy, ahogy a nagy könyvben meg van írva.
A két sorozatszerkesztő, Babiczky Tibor és Illés Andrea folyamatosan szemlézi a folyóiratokat, valamint az irodalom online „lelőhelyeit”, így válogatja össze a (leendő) szerzőket. Az egyik legfontosabb cél a kötet nélküli pályakezdők elindítása az irodalmi színtéren. 2017 első felében öt kötet jelent meg a sorozat részeként, ősszel további kettő várható.
Egyetlen golyó, profi bérgyilkos. Helyi maffia, drogkereskedés, rendőrgyilkosság. Dr. Varga László nyomozó ügyész, „a hasznos idióta” azért kapja meg az ügyet, mert megoldhatatlannak látszik, szinte előre borítékolható a kudarc. Varga azonban egyre közelebb jut az igazsághoz, amikor őt is megfenyegetik. Addigra már a média is felkapja az ügyet, dagad a botrány. Féltékenység, alvilági leszámolás vagy politikai gyilkosság? Nehéz ügy…
Félelmeink és csapdáink jönnek szembe velünk a sorokat olvasva, kimondva olyan kínosan igaz és elevenbe vágó kérdéseket, amelyekre ezekben a helyzetben feltétlen szükség van az ébredéshez és a továbblépéshez. A regény nem ígér egyértelmű és boldog beteljesülést, inkább azt mutatja meg, hogy hogyan lehet túlélni, és új emberként, tapasztalatokkal gazdagodva belelépni a holnapba.
A könyv témája az áttelepültek élete, a befogadó országgal szembeni ellenérzései, a másodgenerációsok alkalmazkodási nehézségei, ezzel együtt a generációs konfliktusok. Fontos még a környezet által gyakorolt hatás az ember értékrendjének kialakulásában. S miközben erre fókuszál a szerző, valami rejtélyes módon mégis az derül ki, hogy a gyökértől az ágig egyenes út vezet.
A szekta a kanadai Nick Cutter 2017-ben megjelent regénye. Magyar fordításban – akárcsak a szerző két korábbi regénye – az Agave Könyvek gondozásában látott napvilágot. A napjaink egyik legígéretesebb horrorszerzőjének tartott Cutter ezúttal Új-Mexikóba, egy Little Heaven nevű elszigetelt vallási közösségbe helyezi regénye cselekményét, ahová három zsoldos érkezik azzal a megbízatással, hogy találjanak meg egy gyereket.
1959 februárjában az oroszországi Urál hegységben, a Halálhegy néven ismert magaslaton rejtélyes körülmények között életét vesztette kilenc tapasztalt túrázó. A baleset titokzatos, baljós körülményei (a fiatalok különös sérülései éppúgy, mint az a tény, hogy a jelek szerint a ponyvát felhasítva, hiányos öltözékben menekültek ki sátrukból, vagy egyikük meglehetősen furcsa, utolsó fényképfelvétele) évtizedekkel később is találgatásokra adtak okot a történtekkel kapcsolatban.
Le Carré nem szeret sem magáról, sem a titkosszolgálatnál folytatott munkájáról beszélni. Így aztán a Galambok alagútjában többnyire alkotói munkájáról mesél, illetve arról, hogyan gyűjtött anyagot az egyes regényekhez, kikkel és milyen körülmények között találkozott, mint regényíró. Mondom, mint regényíró. Nem ez lesz az a könyv, amiből mindent megtudunk le Carréról.
Az egész regény egy belső monológ, amiben Annamari elmeséli az életét gyermekkorától a jelenéig. A nevét csak a könyv címe árulja el, nem reflektál magára név szerint az elbeszélései során. A kötet borítójának tervezőjét külön dicséret illeti, hisz a feltartott középső ujj a női nemi szimbólumba ágyazva eléggé kifejezi a regény mondanivalóját.
Maros András Befutunk című regényének a témája a szülő-gyermek viszony, ami a mai társadalom egyik alap-problémája. A fő téma mellett viszont korunk rengeteg kérdését érinti a szerző. Véleményem szerint leginkább azt, mennyire megvezethetők a szülők, akik saját álmaik, a társadalom kommersz valósága, a pillanatnyi siker csillogása és a gyermekszeretet ezernyi lehetséges módja között őrlődnek.
