Noah Hawley-t mindeddig elsősorban forgatókönyvíróként és producerként ismerték (ő a harmadik évadjánál tartó, Emmy- és Golden Globe-díjas Fargo című sorozat alkotója), 2016-ban megjelent (sorrendben ötödik) regénye, a Zuhanás előtt azonban íróként is meghozta számára az elismerést, a kritikusok és az olvasók körében egyaránt kedvező fogadtatásban részesült. A regény magyar fordításban a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg 2016-ban.
1952. június 7-én született a világszerte legismertebb és elismertebb török író, Orhan Pamuk. Műveit több mint 50 nyelvre fordították le, több mint 7 millió példányban kerültek eladásra. 2006-ban – miután korábban számos török és nemzetközi irodalmi díjban részesült – megkapta a legnagyobb irodalmi elismerést, a Nobel-díjat. Népszerűsége ellenére hazájában, a kurdokkal szembeni hivatalos politika bírálatáért, megítélése igencsak vitatott.
Sárosi Felícia, az utolsó boszorkány élete lánya történetével teljesedik ki. A szépséges Schönemann Zsófia, Sophie asszony sem kerülheti el végzetét: a tragikus sorsú francia királyné, Marie Antoinette javasasszonya lesz, miközben az ő magánélete is tragédiákkal árnyékolt. Polgári, főúri sorsok és történelem mesteri összefonása: így lesz Fábián Janka legújabb könyve egy élvezetes történelmi regény, melynek különlegességet női szemszöge kölcsönöz.
Ljudmila Ulickaja Jákob lajtorjája című nagyregénye négy generációt és körülbelül száz évet ölel fel – napló és levélrészletekből, tudományos és etikai gondolatfutamokból, évtizedeket átlátó „nagytotálokból”, és hihetetlen intimitással megírt, a legapróbb részleteket is kinagyító epizódokból áll össze az Oszeckij család története.
A közelgő Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál apropóján négy gyerekkönyvet ajánlunk a figyelmetekbe. Tóth Krisztina Felhőmesék c. könyve (amelyből az egyik mesét nálunk el is olvashatjátok!), Bíró Szabolcs első mesekönyve, egy skandináv remekmű, amely az Északi Tanács Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Díját, azaz a „kis Nobel-díjat” is megkapta 2014-ben, és David Walliams új, sziporkázóan vicces regénye.
Az éjszaka törvénye olvasmányos, izgalmas, helyenként olyan keményvonalas gengszterregényekre emlékeztet, mint például A keresztapa. Lehane jól rajzolja meg a szesztilalom korszakát, az a kép, amit a korabeli Amerikáról, a társasági életről, a szervezett bűnözésről, a korrupció mértékéről fest, mindvégig hihető. Én külön értékelem azt, ahogyan ezt teszi: könnyedén, nem erőltetve.
Jens Ivo Engels kötetének legfőbb érdeme, hogy a korrupciókritika és a mikropolitika oldaláról közelít a korrupció jelenségéhez, továbbgondolkodásra késztetve az olvasót, aki számos olyan új történeti, szervezetszociológiai és egyéb aspektusokkal szembesül, amelyekről alig, vagy egyáltalán nem esik szó a korrupcióellenes küzdelmek mediatizálása során.
A Nicolas Barreau-ként alkotó írónak kivételes képessége van ahhoz, hogy a reménytelen szerelem és a gyötrelem állapotában lévő embert, pontosabban férfit a lehető legtökéletesebben megfesse. Az ideges várakozás, tétova gondolkodás, a jelen történéseiből való részleges kiesés, a gépiesség, a gyomorideg, az energiák megsokszorozódása olyan pontos és ismerős árnyalatokban tűnik fel az olvasó számára, hogy szinte állandóan mosolyra késztet olvasás közben.
Hogy mi lett a kis denevérrel, aki madár akart lenni, hogyan gyógyult meg a kis hal, akinek megsérült az uszonya, hogyan élnek a szappanbuborékok, mit tudhatunk meg egy majdnem százéves bácsitól és a vízisiklók királyától? A Felhőmesékből választ kaphatunk kérdéseinkre – itt pedig elolvashatsz egy teljes mesét Tóth Krisztina új mesekönyvéből. KLIKK!
„A Morgue utcától a Baker Streetig – és tovább elbeszélésekről, regényekről, versekről, szavalatokról, tévéfilmekről, mozifilmekről, animációs filmekről, képregényekről és zenei művekről írott szövegelemzések, esszék és műfajkritikák tematikus gyűjteménye”, melyekben „a személyes, résztvevői perspektívából végzett, azaz a művek élményszerűségének kiváltó okaira rákérdező értelmezés gyakorlatát követem.” – írja Benyovszky Krisztián az előszóban.
