Hétfőn, november 11-én elrajtol az Olvasoterem.com eddigi egyik legnagyobb játéka, a skandináv krimiszerzők bajnoksága. A játék kilenc héten át tart, és az olvasók döntenek arról, hogy ki a jobb krimiszerző. A tét több értelemben is óriási: a végén 20 könyv talál gazdára. Az első forduló hétfőn kezdődik, három nap lesz arra, hogy eldöntsétek: Mons Kallentoft vagy Kristina Ohlsson jobb krimiszerző.
A legrangosabb francia irodalmi díjak átadójára került sor ezen a héten Párizsban. A legismertebb francia irodalmi elismerésnek számító Goncourt-díjat november 4-én adták át a párizsi Dourant étteremben, akárcsak a második legismertebb díjat, a Renaudot-t (utóbbit két kategóriában) is. Két nappal később három kategóriában a Femina-díjat is kiosztották. A francia irodalmi díjátadók sorát a Médicis-díj november 12-i, valamint az Interrallié-díj november 19-i kiosztása zárja majd.
Az ismeretterjesztő irodalom egyik legrangosabb elismerésének számító Samuel Johnson-díjat november 4-én adták át Londonban. Az 1999-ben alapított díjat idén osztották ki tizenötödik alkalommal. Az idei győztes Lucy Hughes-Hallett brit írónő, akinek The Pike című regényét találta a legjobbnak a Martin Rees vezette zsűri, a hat könyvet tartalmazó, szeptember végén közzétett szűkített listáról. A könyv Gabriele D’Annunzio olasz fasiszta író életrajza.
1998 után ismét meghirdette a minden idők legjobb krimiszerzője címért a szavazást a Brit Krimiírók Szövetsége. A szavazás végeredménye szerint az emberek 2013-ban még mindig Agatha Christie-t tartják a legjobb krimiírónak, a második Raymond Chandler lett. A legjobb krimi kategóriában szintén egy Christie-regény nyert, a legjobb szériának pedig Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-sorozatát választották. 15 éve Raymond Chandler dominált.
A fantasztikumra hangolódva, igencsak mozgalmasan telt az elmúlt hétvége az angliai Brightonban: október 31. és november 3. között került megszervezésre a 2013-as World Fantasy Convention elnevezésű rendezvény, amely a fantasy/horror/sci-fi irodalom egyik legrangosabb szakmai összejövetelének számít. A rendezvény keretében kerültek átadásra a 2013-as World Fantasy-díjak – összesen kilenc kategóriában –, továbbá szintén a rendezvény keretében adták át a Brit Fantasy-díjakat is, tizennégy kategóriában.
Dán-norvég regényíró, az 52 éves Kim Leine vehette át 2013-ban az Északi Tanács Irodalmi Díját, Profeterne i Evighedsfjorden című regényéért. A skandináv országokat tömörítő Északi Tanács 1962-ben alapította a kitüntetést, amely az egyik legrangosabb irodalmi díjnak számít a régióban. Olyan szépirodalmi műért ítélik oda minden évben – műfaji megkötöttség nélkül, azaz prózai, lírai és drámai alkotásoknak egyaránt –, amelyet valamely skandináv ország nyelvén írtak. A zsűri az idén tizenhárom jelölt közül választotta ki a győztest.
Az Európa Könyvkiadó meghívására Budapestre érkezik az orosz kortárs irodalom sztárja, Dmitry Glukhovsky. Új kötetének történetei ismét a sci-fi világába kalauzolnak, de a hang, amelyen megszólal, ezúttal jóval komolyabb, mint amilyen a Metró Univerzum köteteiben volt. Az Orosz népellenes mesék ugyanis vérfagyasztó szatírával írja le a mai Oroszországot, ahol semmi sem az, aminek látszik. Glukhovskyval november 7-én és 8-án találkozhattok.
Hetvenegy éves korában elhunyt Dr. Michael Palmer, az orvosi thrillerek szerzője. Orvosnak tanult, húsz éven án teljes munkaidőben orvosként praktizált, és soha nem gondolt arra, hogy ő egyszer író lesz, ám első regényének sikere magával ragadta, és további 18 regényt írt, az utolsó 2014-ben fog megjelenni. A könyveit 35 nyelvre fordították le, több millió fogyott belőlük világszerte, néhány közülük magyarul is megjelent.
A New York állambeli Bard Főiskola színházművészeti karán vállalt tanári állást Neil Gaiman 2014 februárjától. Az Amerikai istenek szerzője 5 éven keresztül fogja tanítani a tanintézet irodalom szakos hallgatóit, az első kurzusa a folyó tanév második szemeszterében kezdődik, ez egy haladó szintű íróműhely lesz, amelynek keretében a fantasztikus irodalom történetét és a fantasy jelentését kutatják, vizsgálják.
Lapozz bele Ali Mafoma A paradicsom zöldje című regényébe. Mafoma bejárta a fél világot, s megismerte a szerelem minden kínját és boldogságát. Mozambikban szerzett tudomást Magyarországról, s innentől e távoli kis északi ország mélységesen izgatta a fantáziáját. Később itt lelt otthonra is. Már férfiemberként látta meg azt a kislányt, akitől szíve soha többé nem bírt szabadulni. Örökre egymásba fűzte életüket a sors szeszélye és a portugál fado dallama. A lebilincselő regény e szenvedélyes szerelem történetét meséli el.
