Kategória: Kritikák

Tovább
Kritika
|
85

Andrew Gross: Ahogy vesszük

A Ty Hauck-sorozat második részében Hauck nyomozót többször zsákutcába viszik, ám ő kitartó, és neki lesz igaza. Az Ahogy vesszük vérbeli krimi kellő adag feszültséggel, jól megírt párbeszédekkel, nagyszerű jelenetekkel, váratlan fordulatokkal és a műfaj kötelező elemeivel: elvált zsaru, csinos, védtelen, egyedülálló nő a gengszterek célpontjában, korrupt politikusok. Grosst nem kell félteni, egyiket sem viszi túlzásba, nála ezek mind jűl működnek.

Tovább
Kritika
|
60

Åsa Larsson: Kristálytemplom

A Kristálytemplom a svéd Åsa Larsson Rebecka Martinsson-sorozatának első, 2003-ban megjelent regénye. A regény főhőse egy adójogi ügyekkel foglalkozó fiatal ügyvédnő, Rebecka Martinsson, aki fiatalkori barátnője kérésére próbál felderíteni egy brutális gyilkosságot, ami megrázta az észak-svéd kisváros, Kiruna hétköznapjait. A Svéd Krimiakadémia debütdíjával kitüntetett regény magyarul az Animus Kiadó Skandináv krimik című sorozatában jelent meg 2012-ben.

Tovább
Kritika
|
100

Irvin D. Yalom: Amikor Nietzsche sírt

F. Nietzsche, S. Freud és Josef Breuer találkoznak, ez utóbbi Freud segítségével Nietzschét kezeli Irvin D. Yalom regényében. Ezek a nevek azóta már szinte óriássá váltak egy-egy tudományágban, és ezért eredeti ebben a műben az ábrázolásuk: hús-vér emberek, mindeniknek megvan a saját drámája és szerelme, és nem elvont fogalmak. A nagy filozófus eszméivel pszichologizálni kezd, elemzi a doktor életét, indirekt módon saját érzéseit kezelve így.

Tovább
Kritika
|
85

Jojo Moyes: Az utolsó szerelmes levél

A brit Jojo Moyes regénye, Az utolsó szerelmes levél igazi szerelmes sztori a műfaj összes elemével. Ellie korunk tipikus szingli nője, Jennifer a hatvanas évek úrinője. Ellie számára a karrier a legfontosabb, Jennifer számára pedig a család. Ellie világa szabad és független, Jenniferé elvárások és szabályok közé zárt. Látszólag két külön világ, és két külön élet, van azonban valami közös bennük: mindketten az igaz szerelem adta boldogságra vágynak.

Tovább
Kritika
|
60

Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos

A 2009-ben megjelent Nem vagyok sorozatgyilkos Dan Wells John Cleaver-trilógiájának az első regénye. A magyar fordításban a Fumax Kiadó gondozásában megjelent regény a fülszöveg besorolása szerint misztikus thriller, én inkább a fantasy vagy a horror kategóriába sorolnám. A történetet egyes szám első személyben meséli el egy tizenöt éves, szociopata fiú, John Wayne Cleaver, aki különös vonzalmat érez a sorozatgyilkosok és a hullák iránt.

Tovább
Kritika
|
80

Boldogan éltek míg meg nem haltak…

Hogyan gondolnak a gyerekek a halálra? Mi módon segíthetünk nekik a fájdalmas élmény feldolgozásában? Singer Magdolna ad néhány tanácsot ebben a könyvecskében azoknak a szülőknek, akik fontosnak tartják beszélni a gyerekükkel erről a témáról. A könyv szövege egyszerű, gyerekek által is könnyen érthető, bár az író azt tanácsolja ne oldjuk meg annyival a dolgot, hogy a gyerek kezébe nyomjuk a könyvet. Inkább üljünk le és a könyv segítségével beszélgessünk vele.

Tovább
Kritika
|
90

Elmore Leonard: Raylan

Elmore Leonard 86 évesen, a Raylan című könyvével is bizonyította, hogy ő a regényírás Tarantinója. Az amerikai krimiszerző olyan, mint főhőse, a szövetségi rendőrbíró: nem koptatja fölöslegesen a nyelvét, de minden szava telitalálat. A marsall a legújabb Raylan-regényben szervkereskedők után nyomoz, majd egy bányavállalat alelnökére vigyáz, végül egy 23 éves pókerbajnokkal gyűl meg a baja. A rosszfiúk ezúttal mind lányok, és Raylan még soha nem lőtt nőre.

Tovább
Kritika
|
60

Inkei Bence: Mirelit

A Mirelit egy olyan srácról szól, akit elhagyott a barátnője és ezzel végleg része lett az életének. Gömöri Gergely életének fénypontja Zsófi volt, a barátnője. Aztán egy napon Zsófi elhagyja Gergőt egy teljesen átlátszó indokkal, és ezzel elkezdődik a férfi kálváriája. Az élete egy nagy rakás szerencsétlenség nélküle. Egyetlen reménye, hogy a lány egyszer rájön, hogy tévedett és visszajön hozzá. De hogy addig is hamarabb teljen az idő, lefagyasztatja magát.

Tovább
Kritika
|
60

Georges Simenon: Az özvegy

Simenon drámája, Az özvegy egy fura hangulatú kisregény egyszerű cselekménnyel, festői környezetben. Jean gyilkosság miatt ült öt évet a börtönben, s szabadulása után egy tanyára szegődik cselédnek az özvegy Coudercné mellé. Az özvegy süket apósával él együtt, a csatorna túloldalán sógornője lakik, akikkel haragban van, állítása szerint el szeretnék venni tőle a házát. Jean csak néma tanúként szemléli az eseményeket, de a történtek próbára teszik az idegeit.

Tovább
Kritika
|
75

Nagyapám fegyvert rejteget

Gärtner-Kertész könyve sok adatot és dokumentumot tartalmaz, de hiányzik belőle a szerkesztési elv, az egységes nézőpont, és ezek nélkül nagyon nehéz bármiben is megkapaszkodni. A könyvet két embertípus fogja nagyon szeretni: a történelmet hobbi szinten művelők, akik sokáig olvassák majd, időnként újra és újra előveszik, és baráti körben megbeszélik, mi hogy volt; és a humanisták, akiket a száz évvel ezelőtti emberek gondolkodásvilága nyűgöz le.