A Lolito egy 15 éves fiú szerelmi története. Végtelenül vicces, tabukat döngető és helyenként kifejezetten felháborító regény a Z generáció kamaszainak legédesebb fantáziájáról. A mindössze 22 éves Ben Brooks valószínűleg nem csupán a hallottakra alapozott írás közben, hanem a személyes élményeiből is merített a könyv megírásákor. Ez viszont bizonyos szempontból elkeserítő tud lenni…
A kortárs sci-fi egyik fenegyerekének tartott John Scalzi a Vének háborúja című hatkötetesre tervezett űroperájának köszönhetően vált ismertté világszerte. A sorozat kötetein kívül néhány másik regénye is megjelent. Ezek közül a legutóbbi a Bezárt elmék, amely műfaját tekintve kissé eltér a szerző korábbi műveitől: egy science-fiction elemekkel dúsított, a nem túl távoli jövőben játszódó politikai thriller, némi krimi beütéssel.
Jussi Adler-Olsen ott folytatja, ahol abbahagyta. A Hajtóvadászat a Q-ügyosztály sorozat ötödik részeként jelent meg magyar nyelven az Animus Kiadó gondozásában. A korábbi részekhez viszonyítva nem tapasztaltam eltérést; Adler-Olsen egy jól bevált irányvonalat követ, regényei fejezetről fejezetre hozzák a kellő mennyiségű izgalmat és a szórakozáshoz szükséges akciót és humort.
Nicolas Barreau A nő mosolya című regénye kiszámíthatósága ellenére kellemes kis olvasmány, bájos humora és kellemes romantikus hangulata igazi női olvasmánnyá avatják. A hősnő élete olyan, mint a filmekben: pár apró, kedves szeszély, egy legjobb barátnő, egy szívét összetörő szerelem, félreértés és véletlen felfedezés, magáraismerés, egy kis nyomozás, csipetnyi remény és sok-sok finom szín, íz meg illat.
Ha van a szórakoztató irodalomban sikersztori, akkor Andy Weir első regénye, A marsi kétségkívül egy ilyen: a kezdeti kiadói érdektelenség után 2011-ben ingyenesen közzétett online regény csak a nagyfokú olvasói érdeklődés után jelent meg nyomtatásban idén tavasszal, de már a papíralapú kiadás előtt elkezdődött a belőle készülő mozifilm forgatása. Ráadásul ez a nagy felhajtás ezúttal nem kamu, hiszen a regény valóban jól sikerült, megérdemli a kiemelt figyelmet.
1985. január 2-án éjfél körül valaki különös kegyetlenséggel lemészárolja a Day család nagy részét, csak a hétéves Libby Day és tizenöt éves bátyja, Ben élik túl a borzalmakat – és a gyanú rögtön a srácra terelődik. A Sötét helyek egy szívszorító családi dráma, amely nemcsak magáról a mészárlásról szól, hanem arról is, hogy miként vergődik egy, a gyerekeit egyedül nevelő anya a fenyegető adósság árnyékában azért, hogy összetartsa a családját.
A Bomlás az Erik Axl Sund írói álnéven publikáló svéd szerzőpáros (Jerker Eriksson és Håkan Axlander Sundquist) Victoria Bergman-trilógiájának első kötete. A Svédországban 2010-ben kiadott regény Magyarországon 2014 őszén jelent meg a Libri Kiadó gondozásában. A Jeanette Kihlberg bűnügyi felügyelő és Sofia Zetterlund pszichoterapeuta főszereplésével játszódó történet igen kemény témát boncolgat: a pedofíliát és annak pszichikai következményeit.
Martin Odum brooklyni lakásában felbukkan egy nő, aki arra kéri az egykori CIA ügynököt, hogy kutassa fel a nővére eltűnt férjét. Martin csak azért vállalja el az ügyet, mert rögtön másnap felkeresi egykori felettese a CIA-tól, és arra kéri: ne kutasson eltűnt férjek után. Martin a nyakába veszi a világot, hogy felkeresse a rejtélyes oroszt. Az csak időközben válik világossá a számára, hogy így talán saját valódi identitására is fény derülhet.
Paulo Coelho Házasságtörés című regényének igazi témája a szabadság. Az a szabadság, ami nem zárja ki a korlátokat, a kötelezettségeket, ami belülről fakad, és feltétlen. Az a szabadság, ami feljogosíthat arra, hogy ha tovább kell lépnünk, akkor azt a másik megbántásával is megtehetjük. Az, ami felhatalmaz arra, hogy elviseljük a másiktól a megalázó, bántó viselkedést, ha azzal nem minket akar megbántani, hanem önmagát irányba helyezni.
A skandináv krimik népszerűsége hazánkban még most is töretlen, hiszen egyre-másra jelennek meg az északi szerzők könyvei, nem feltétlenül csak az Animus Kiadó Skandináv Krimik sorozatában. Pedig – és most legyünk nagyon őszinték önmagunkkal szemben – a krimik többsége nagyjából ugyanarra a sémára épül, a huszadik után alig találunk olyant, amelyik valamitől újszerű lenne. Nos, Leena Lehtolainen Egyszer úgyis meg kell halni c. regénye kivétel.
