Kategória: Kritikák

Tovább
Kritika
|
90

Hisham Matar: Egy eltűnés anatómiája

Az Egy eltűnés anatómiája központi témája az apa eltűnése – ez azonban csak egy mozzanat, a regény maga nem más, mint az eltűnés hatása a szereplőkre, különösen a kis Núrira. A regényben tulajdonképpen a kis Núri magányos felnőttéválását, érzelmei kavalkádját, és apja utáni eredménytelen kutatását követhetjük nyomon, különösebb cselekmény, vagy váratlan fordulatok nélkül. A még teljesebb olvasói élményhez javasoljuk a szerző előző regényét is elolvasni.

Tovább
Kritika
|
94

Benkő László: Drezdai emberünk

Drezdai emberünk avagy ki lett a nagy kémjátszma nyertese? Benkő László újabb regénye a közelmúltban játszódik, ideje a nyolcvanas-kilencvenes évek, helyszíne az egyesülőfélben levő NSZK/NDK és a széthulló Szovjetunió, főszereplői titkosügynökök. A zavaros politikai és gazdasági helyzetben mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti: a politikusok helyezkednek, a tehetősek mentik a vagyont, a szervezett bűnözés a zavarosban halászik, hőseink pedig túlélnek…

Tovább
Kritika
|
83

Jiří Weil: Mendelssohn a tetőn

A zsidó származású, cseh író Jiří Weil duplán szenvedő alanya volt a XX. századi európai totalitárius nagyhatalmi terjeszkedésnek: előbb a harmincas évek Szovjetuniójában szenvedett közép-ázsiai száműzetést – és erről írt könyvei miatt a háború után is mellőzésben volt része –, majd pedig a náci Németország zsidóüldözései elől bujdosott több éven keresztül. Utóbbi során szerzett élményeit, és a holokauszt csehországi borzalmait a Mendelssohn a tetőn című utolsó regényében írta meg.

Tovább
Kritika
|
90

Massimo Gramellini: Álmodj szépeket

Massimo Gramellini sikerkönyvének, az Álmodj szépeket címűnek a főszereplője egy fiú, aki kilenc éves korában szilveszter éjszakáján tragikus körülmények között elveszítette az édesanyját. A továbbiakban az egész életét az a hiányérzet határozza meg, ami ekkor eluralkodott rajta. A mindenkihez szóló téma, a természetesen gördülő, világos nyelvezet és a stílus keresetlensége mellett a könyvnek nagy erénye az izgalmas cselekmény is.

Tovább
Kritika
|
85

Kondor Vilmos: A másik szárnysegéd

Kondor Vilmos visszatért: új műfajjal, új főhőssel, új sorozattal. A Szent-Korona trilógia első darabja A másik szárnysegéd kiváló nyitánya a sorozatnak. A regény a szórakoztatáson túlmenően egy kevésbé ismert világot tár fel előttünk, a második világháborús Magyarországot, annak hangulatát, amikor bizalmatlanság, burkolt vagy nyílt antiszemitizmus uralkodott. Kaland, nyilas-veszély, feszült háborús pillanatok – mind adalékai a regénynek.

Tovább
Kritika
|
90

Saskia Sarginson: Ikrek

Rose egy boldogabb élet reményében költözik a lányaival a walesi kommunából a suffolki erdőbe. A hetvenes évek Angliájában járunk, a hippi mozgalom világszerte hódít. Rose vallja, hogy az életben semmi nem számít a szereteten kívül, ők hárman tökéletesen kiegészítik egymást, nincs szükségük szabályokra, nincs szükségük korlátokra. Az idilli élet azonban lassan rémálommá változik, a boldog gyermekkor hamar véget ér…

Tovább
Kritika
|
65

Walter Ghidibaca: Minden jó, ha a vége rossz

Az 1974-ben született kolozsvári újságíró, Walter Ghidibaca a Minden jó, ha a vége rossz című könyvében egy szokatlan, már-már az abszurditás határait súroló kalandját írja le: egy meggondolatlan kijelentésének köszönhetően nyolc hónapot töltött oroszországi börtönökben. Mindeközben pedig végig meg volt győződve róla, hogy egy jól megrendezett valóságshow áldozata. A könyv magyar fordításban a Geopen Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2014-ben.

Tovább
Kritika
|
100

David Benioff: Tolvajok tele

A Tolvajok tele Benioff második regénye, melyet eddig közel negyven országban adtak ki. A regény prológusából kiderül, hogy a történetet az író nagyapja mondta tollba, szabad kezet adva unokájának a regény formálásában. Kevés az a könyv, melynek első sorai azt az érzést keltik bennem, hogy „ez letehetetlen lesz”. A Tolvajok tele ilyen regény, egyszerre botránkoztat és nevettet.

Tovább
Kritika
|
95

Vida Gábor: Ahol az ő lelke

Vida Gábor új regényében egyszerre van jelen a kódexek barokosan bonyolult megfogalmazása, Mikes szemléletessége, Tamási közvetlensége, Nyirő tisztes vasárnapi ünnepélyessége – és mindeközben valamiféle fura maiság, ami leginkább a fel-felbukkanó töredezettségben, nyegleségben érhető tetten. Vida azt vizsgálja, hogyan lehet „otthon lenni valahol”, az otthon több lehetséges értelmezését nyújtva. Az igazi megoldást a cím nyújtja: ahol az ő lelke, ott az otthona.

Tovább
Kritika
|
80

Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni

A 2009-ben megjelent, világsikert arató első regényét követően négy évvel a svéd Jonas Jonasson egy hasonló stílusú, (majdnem) ugyanolyan hosszú címet viselő regénnyel rukkolt elő. Az analfabéta, aki tudott számolni szórakoztató és vélhetően fog néhány vidám órát okozni az olvasóknak. Ennek ellenére talán már nem képes annyira az újdonság varázsa okozta meglepetéssel szolgálni, mint elődje. A regény magyarul az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2014 tavaszán.