Herczeg Szonja kitűnően alkalmazkodott az írások jellegéhez: ezekben a nagyon rövid, 2-5 oldalas novellákban nem a részletes cselekménybemutatásra, jellemzésre kerül a hangsúly, és az írónő néhány mondattal remekül vázolja fel a lényeget, körvonalazza a karaktereket. Az alkalmazott nyelvi rétegek viszont nem elég változatosak: sokszor ugyanazon a nyelvezeten szólal meg nyugdíjas és tinédzser, taxisofőr és magas végzettségű felső vezető.
Száraz Miklós György alapos munka, de még inkább valami belső, alig érezhető humoros kedvesség nyomán egy rövid, de annál tartalmasabb írást ad az olvasónak. A kezdetektől indít, és meglehetősen gyakorlatiasan: a földet nevezi meg, amely bölcsője volt e különös, ellentmondásos nép születésének. Ebben az írásban sokkal inkább tematikailag, mint időrendi sorrend szerint követhetjük nyomon a zsidó nép és kultúra különböző állomásait.
A könyvben szokatlan intenzitással ütközik egymásnak a látszat és a valóság, a vágy és a realitás. Középpontjában napjaink átlagembere áll, akinek egy értelmes élet reményében mindent újra kell értelmeznie. Függetlenül attól, hogy valaki autista elítélt vagy szép reményű ügyvéd, ebben a világban csak akkor lehet a tévedés szükségszerűsége nélkül lépni a jövőbe, ha előtte számot vetett a múlttal, és minden olyan területen, ahol feszültséget tapasztalt, újraértelmezett mindent.
2017. december 18-án kezdetét veszi az év utolsó nyereményjátéka az Olvasoterem.com-on. A Scolar Kiadó a partnerünk. Hat napon át napi három kérdésre kell jól válaszolni, és a végén egy értékes könyvcsomagot lehet nyerni. Idén utoljára: játékra fel!
A kötetben található novellák többsége csupán egy-egy pillanatot ragad ki az egészből és annak lelassításával, kinagyításával nyújt bepillantást az előzményekbe, előzetes érzelmekbe, sérelmekbe, tévedésekbe, stb. Az Enyhítő körülmények között című novelláskötet letehetetlen élmény helyett könnyed, gyors, elgondolkodtató rövid történeteket nyújt az olvasó számára.
Temesi Ferenc Por című szótárregénye az író vallomása szerint az első magyar posztmodern regény, leszámolás az avantgárddal. Én szerintem pedig bármilyen kategóriába próbáljuk besorolni, egyikbe sem fog teljesen beletalálni. Az viszont vitathatatlan, hogy azon modern/posztmodern alkotások közé tartozik, amelyek nemhogy olvashatók, egyenesen olvasandók… Különleges esztétikai élményt nyújt, nagyon meg kell küzdeni a szöveggel, de megéri.
Gerlóczy Márton a nagymamája, Jékely Márta és a dédnagymamája, Schéfer Ida emlékiratai, valamint egyéb családi iratok, levelezések alapján szerkesztette, gyúrta-formálta regénnyé, olvasmányos történetté felmenőinek életét. Mikecs Annát, Jékely Márta első házasságából származó, korán elhunyt kislányát teszi meg narrátornak, akihez Áprily egy versciklust írt Annának hívták címmel.
Ian McEwan regényének narrátora egy még meg sem született magzat, aki úgy beszél a kinti világról, hogy még sosem látott, nem ízlelt és nem tapintotta a valóságot. Helyzete nyilván a ma divatos ezoterikus gondolkodás tételére utal, mely szerint a magzatok a megszületés előtt még közvetlen kapcsolatba állnak a Mindenséggel, és használják annak tudását.
Daniel Bănulescu legújabb regénye (is) sokat nyújt az érzékeknek, ám vajmi keveset az értelemnek. Nagyon erős a kisugárzása, de aki élményre vágyik, az keményen csalódik. Pedig témája, a kommunizmus időszaka, predestinálná erre. Művészileg nagyon kifejező, erős szürrealisztikus eszköztárral dolgozik, alapját egy groteszk látásmód adja, valószínűleg ezért nyert több díjat. De mint regény, mint „res legendae”, azaz ’olvasandó dolog’ nem nyújt élvezetet.
Az Idődetektívek szerzőjének, Fabian Lenknek az új sorozatával lepi meg a 7-14 éveseket a Scolar Kiadó. Ezek a könyvek a korábban nagy sikernek örvendő Kaland-Játék-Kockázat sorozathoz hasonló logikára épülnek, vagyis a történetet az olvasó irányítja, oldalanként folyamatos döntéseket hozva. A helyszínek és a kihívások nagyon változatosak: ásatások a piramisoknál, lovag Artúr király udvarában, idegenvezető az Egyesült Államokban vagy focista egy nagy csapatnál.
