Roberto Saviano 2006-os könyve, a Gomorra Olaszországban egész tüntetéshullámokat indított el, de szerte a világon felhívta a figyelmet a maffiaszervezetek által okozott gazdasági, környezetvédelmi és erkölcsi károkra – a szerzőt viszont gyakorlatilag szobafogságra ítélte. Saviano rendkívüli helyzete miatt csúszott körülbelül egy évet az új könyv is, a ZéróZéróZéró, amelyben a világot felforgató kokain útvonalát követi végig.
Steena Holmes regénye az Emma nyomában a feldolgozott témák – eltűnt gyermek, örökre elromlott szülő-gyerek viszony, a kisiklott életek tragédiája, a szülői lelkifurdalás, a szenilis öregség csapdái – iszonyú súlya ellenére egy könnyed olvasmány. A karakterek ugyan nem teljesen egysíkúak, de ennek ellenére nincs túl nagy mélységük: hiányzik belőlük az a szükséges rossz, amitől emberinek, valóságosnak látnánk őket.
Április végén újra Budapestre látogat a finn Sofi Oksanen: ő lesz a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál író-díszvendége. A látogatásával szinte egy időben jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában az írónő negyedik regénye, a Mikor eltűntek a galambok. A kiadó felajánlásának köszönhetően most a regény három példányáért hirdetünk játékot, és ha ügyes vagy, akár személyesen Oksanentől is átveheted a nyereményedet. Kakukktojásokra kell vadászni.
Harmadik kötetével folytatódik a nemzetközi szinten ismert és elismert, finn és észt származású írónő, Sofi Oksanen tetralógiája. A Mikor eltűntek a galambok az előző kötetekhez hasonlóan emberi drámákat ragad meg Észtország történelmének kulcsmomentumaiba ágyazva. Ennek ellenére a történet a keleti blokk bármelyik államában játszódhatna, hiszen az Oksanen által felvetett kérdések a kelet-közép-európai térség majd mindegyik szegletében érvényesek lennének.
Hétfőn, 2014. április 14-én került sor az Egyesült Államok legrangosabb újságírói elismerésének számító Pulitzer-díj átadására. A több mint tíz sajtós kategória mellett ún. művészeti (irodalmi és zenei) kategóriákban is díjaznak. Akárcsak a tavaly, az idén is kiosztották a legjobb életrajzi/önéletrajzi mű, fikciós mű, történelmi mű, általános ismeretterjesztő mű, drámai és költészeti alkotás szerzőkének járó díjat. A zsűri munkáját Paul C. Tash, a zsűri elnöke, és Sig Gissler, a díj igazgatását ellátó Columbia Egyetem Újságírói Karának az ügyvezetője koordinálta.
Egy nagyszerű programot ajánlunk a figyelmedbe: Janikovszky Éva-est a Marczibányi Téri Művelődési Központ színháztermében április 23-án, az író és költő születésnapján. A produkció 2013-ban, Janikovszky Éva halálának 10. évfordulója alkalmából hatalmas sikerrel debütált a Katona József Színház Sufnijában. A Janikovszky Éva: A lemez két oldala című előadáson közreműködik Horváth Lili és Fullajtár Andrea, az ötletért Tollár Mónika érdemel dicséretet.
2014-et Gróf Bánffy Miklós születésének 140. évfordulója alkalmából Bánffy Miklós-emlékévvé nyilvánították. A Helikon Kiadó gondozásában új kiadásban jelennek meg a gróf könyvei, március végén egy eredetileg álnéven publikált kötete, a Fortéjos Deák Boldizsár Memoriáléja jelent meg. Ennek a könyvnek a három példányáért játszunk most a kiadóval karöltve, ehhez pedig három anagramma rejtvényt kell megfejtened.
A Science in fiction „Tudomány a sorok között” sorozatban jelent meg Judith Schalansky Darwinregény c. remekműve. A regény kortárs irodalmi alkotás, többrétegű értelmezést igényel. A sorozatmottóhoz hűen tudományosan közelít témájához, ennek ellenére nyelvezete meglepően friss, könnyed, jól olvasható. Tabutémákat feszeget, a főszereplő érdekes alapállásból szemléli a világot. Gondolatébresztő, vitaindító könyv, ugyanakkor rendkívül élvezetes olvasmány.
Három skandináv krimidíjat is átadtak az elmúlt héten: Norvégiában a legjobb norvég kriminek járó, 1972-ben alapított Riverton-díjat (története során immár negyvenedik alkalommal), Dániában pedig a legjobb dán nyelven is megjelent kriminek járó, 1986-ban alapított Palle Rosenkrantz-díjat, valamint a legjobb dán kriminek/thrillernek járó, 2007 óta kiosztásra kerülő Harald Mogensen-díjat. A három győztes: a norvég Gard Sveen, a skót Philip Kerr és a dán Simon Pasternak.
Vince Flynn 2010-ben, tíz Mitch Rapp-sztori után döntött úgy, hogy elmeséli a kezdeteket is. A Bérgyilkos feltehetően arra kellene választ adjon, hogy miként lett Mitch Rapp a CIA titkos ügynöke. Vince Flynn a fiatal ügynök fizikai kiképzését szerencsére röviden ismerteti, de lényegesebb kérdéseket is ugyanilyen feltűnően kerül. A válasz így egyszerű: Mitch Rapp számára minden egy bevetéssel kezdődött. A legfontosabb mozgatórugó szerintem nem hiteles.
