A hazugság csapdájában (2008) Michael Connelly 2005-ben elindított Mickey Haller-sorozatának a második regénye. A sorozat főszereplője a fiatal és laza, ám tehetséges ügyvéd, aki egy Lincoln hátsó ülésén berendezett „irodából” intézi ügyeit. Ezúttal – miután örökli meggyilkolt kollégája praxisát – egy hollywoodi filmmogul védőjeként kell megbizonyosodnia arról, hogy az igazságszolgáltatás nem mindig és nem feltétlenül az igazságról szól.
Ferdinand von Schirach második kötete ott folytatódik, ahol az első abbamaradt: meglepő bűnügyi történetek sora szórakoztatja az olvasót, bár ez így – tudom, – furcsán hangzik. Bűnügyi eseteken nem szokás szórakozni, de az ügyvédként praktizáló Schirach képes ezeket úgy tálalni, mint a legjobb tollforgató, s a történeteivel meghökkent, elgondolkoztat, megmosolyogtat és, igen: szórakoztat. Felhívnám a figyelmet A kulcs c. történetre: egyenesen zseniális!
Salman Rushdie egy lehetséges merénylet miatt kihagyta a Jaipur Irodalmi Fesztivált, ám ez újabb botrányt szült: pénteken a bejelentést követően több szerző – az indiai származású íróval való szolidarizálás jegyében – kollektív felolvasást rendezett Rushdie Indiában betiltott könyvéből, a Sátáni versekből. Indiai politikusok a felolvasásban résztvevők azonnali letartóztatását követelik. A szervezők a legrangosabb ázsiai irodalmi fesztivál jövőjét féltik.
A halott ékszerész ügyében nyomozva Maigret felügyelő egy új arcát is megmutatja: fegyvert ránt, akcióba lendül, ököllel esik neki az egyik gyanúsítottnak – ám összeségében ugyanúgy oldja meg a rejtélyt, mint azt korábban is szokta, vagyis kérdez, megfigyel, gondolkozik és a végén rámutat a tettesre. Kár, hogy Georges Simenon ebbe a folyamatba kevés bepillantást enged. Az olvasót azonban kárpótolja a szerző utánozhatatlan stílusa, és a regény hangulata.
Decemberben jelent meg A csuka parancsára c. orosz népmesegyűjtemény; Havadi Krisztina ott volt a könyvbemutatón, ahol a gyűjteményt összeállító Boldizsár Ildikóval és a meséskötetet illusztráló Kun Fruzsinával Both Gabi, a meseutca.hu főszerkesztője beszélgetett. Az alkotók elmondták, hogy miért éppen orosz népmeséket válogattak ebbe a kötetbe, mi alapján történt a szelektálás, hogy melyik a saját kedvencük. Ilyen volt A csuka parancsára könyvbemutatója.
Négy könyvre hívjuk fel a figyelmeteket a januári újdonságok között. A Tövismadarak szerzője krimivel jelentkezik, Egyiptom szakértője a mára már oly divatos kalandregények területén alkotott nagyot, Drábik János vékony jégre táncol, és rendkivül érzékeny témát jár körbe, és végre megjelenik magyarul is Julie Orringer első regénye, a Láthatatlan híd, amely egy magyar család története. Koltai Lajos operatőr és filmrendező szerint ez egy letehetetlen regény.
Az Animus Kiadó 2011 végén újabb kiváló darabbal jelentkezett a Skandináv Krimik címet viselő sorozat keretében: Karin Alvtegen Árnyak című regénye – ahogy azt már a svéd írónőtől megszokhattuk – nem a klasszikus krimik vonalát erősíti, hanem a lélektani krimi területére kalauzolja az olvasókat. Alvtegen hősei hétköznapi emberek, akik képtelenek megbirkózni saját gyengeségeikkel, és óhatatlanul is a bűn sötét poklába sodorják életüket.
Négy olyan film vagy a film szereplője kapott Arany Glóbusz-díjat 2012-ben, amely egy-egy könyv alapján készült. Bár az Olvasóterem elsősorban a könyvekkel foglalkozik, azért néha rápillantunk Hollywoodra is, és figyelemmel kísérjük, ha valamelyik regényből mozifilm, netán tévésorozat készül. Ezért nem mehettünk el az idei díjátadás mellett anélkül, hogy megnéznénk: nincs-e adaptáció a sikerfilmek között. Bizony van: négy produkción akadt meg a szemünk.
Lapozz bele Philip K. Dick 1969-es regényébe; A Frolix-8 küldötte január 26-án jelenik meg az Agave Könyveknél, ez a kiadó első kötete 2012-ben. Dick klasszikus regényében Thors Provoni, az elveszettnek hitt forradalmár egy idegen lényt hoz magával az űrből: reméli, hogy a Frolix-8 küldötte segítségével megváltoztathatja a zsarnoki világrendet, amely a Föld lakosságát a 22. században uralja. Ez azonban csak az egész világ megváltoztatása árán lehetséges.
A gyilkosnak nincs arca nem a szokásos Skandináv Krimik sorozatban jelent meg, ám ettől még igazi skandináv krimi. Henning Mankell a regény cselekményét 1990-be helyezte, éppen abban a korba, amikor még nem volt mobiltelefon, a rendőrök munkáját nem segítette csúcstechnológia, és a nyomozók csak a megérzéseikre hagyatkozhattak. Abba a korba, amely az újjászülető Európában menekültek áradatát szülte, s a svéd társadalom mélyén egy változás vert gyökereket.
