Két moly jön ki a moziból. Megszólal az egyik: szerintem a könyv jobb volt. Ez az idén is aktuális. Vagy mégsem? Megnéztük, mely filmek alapjául szolgált egy-egy jó könyv 2010-ben, hol aratott nagyobb sikert, a filmek kapcsán pedig egy-két olyan tényről, mosolyfakasztó titokról is lerántjuk a leplet, amelyről még a mozis portálok is keveset tudnak. Összeállításunkból az is kiderül, hogy nálunk sajnos nem mindig a könyv jelenik meg előbb.
Kritika
|
90
Karin Fossum: Az Ördög tartja a gyertyát
Vigyázat! Sohasem szabad hinni a látszatnak: az emberek nem olyanok, amilyennek gondoljuk őket. – áll a borítón. És valóban, Fossum könyvében a bűnös válik áldozattá, az áldozat pedig bűnössé, miközben arról is képet kapunk, hogy milyen múlt- és jelenbeli frusztrációk határozzák meg az emberek egy-egy cselekedetét, és indítanak el visszafordíthatatlan eseményeket. Illetve az is kiderül, hogy milyen keskeny határ húzódik a baleset és a bűncselekmény között.
Készíts filmet A Halállistából!
Mindig arról álmodtál, hogy a mackód, amivel alszol, filmsztár lesz? A mackód is mindig a rivaldafényre vágyott? Mindketten a világhírről, a csillogásról, a gazdagságról és legjobb pasikról/nőkről álmodoztok? Mindez elérhető közelségbe került, hiszen az Agave Kiadó úgy döntött, hogy filmet készít a nagysikerű A hallálista könyv alapján, és te fogod megírni a forgatókönyvet, de még a castingba is beleszólhatsz. Itt az ugródeszka, nehogy mellé lépj!
Pillangó: film és regény
Idegfeszítő, izgalmas, kalandos. Ezekkel a szavakkal is lehetne jellemezni Henri Charrère önéletrajzi regényét. De a belőle készült filmváltozatra sem lehet panaszunk. Hogyan lehet megszökni a legszigorúbban őrzött börtönökből, meddig bírja az ember a fizikai és lelki megpróbáltatásokat? Mi szab határt a szabadságvágynak? Választ kaphatunk, ha elolvassuk a nagy sikerű regényt, illetve megnézzük a regényből készült filmváltozatot.
Az antikommunista irodalom jelképe: Alekszandr Szolzsenyicin
Szolzsenyicin a XX. századi orosz irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja, 1970-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Sztálint bíráló kijelentéseiért a második világháborút követően 8 évet töltött különböző munkatáborokban. A Gulágon töltött évek alatt szerzett személyes emlékei alapján írta meg legismertebb műveit, amelyek révén az antikommunista irodalom ikonszerű alakjává vált, a Szovjetunióban pedig ennek köszönhetően kegyvesztetté lett.
Magyar olvasási szokások 2010-ben
A magyarok közel felét csak a TV érdekli, ugyanakkor nőtt a könyvtári tagok száma. Olvasási szokásaink 2010-ben érdekes képet mutatnak rólunk, kultúra iránt többé és kevésbé érdeklődőkről. A válaszadók 46%-a a tévénézést részesíti előnyben, a rádióhallgatás, az internetezés és a sajtó is megelőzi a könyvolvasást. Jókai, Petőfi. Mikszáth és Rejtő továbbra is népszerű, az ország kedvenc olvasmánya változatlanul Gárdonyi Gézától az Egri csillagok.
Kritika
|
80
Elveszett próféciák
Emelje fel a kezét, aki nem gondolkozott már azon, milyen is lehet a világvége, vagy éppen mikor következhet be? Nos, az Elveszett próféciák mindezekre választ ad azok számára, akik kicsit el szeretnék engedni a valóságot, és magukat kevésbé komolyan véve szeretnék megmosolyogni az Apokalipszis körüli izgalmakat. Neil Gaiman és Terry Prachett közös műve nem ad okot a fantázia hiányától való szenvedésre, van ebben minden amit egyszer csak el lehet képzelni.
Sóvári Mónika a Sanghaji Irodalmi Fesztiválon
2011. március 4 és 20 között, immár kilencedik alkalommal rendezik meg a Sanghaji Nemzetközi Irodalmi Fesztivált. A Fesztivál Kína művészeti naptárának egyik legfontosabb és legjelentősebb eseménye, különösen a Kínában élő, angolul beszélő közönség számára kiemelkedő jelentőségű esemény; meghívott vendégei a világ legfontosabb irodalmi — többek között a Man Booker, National Book Award for Fiction, illetve a Miles Franklin award — díjainak nyertesei.
Kritika
|
80
A hetedik fiú rejtélye avagy a Holtak könyvtára
Kilenc, látszólag egymástól független bűneset történik New Yorkban. Viszont valami mégiscsak összekapcsolja őket: az áldozatok mindegyike kap egy koporsót ábrázoló képeslapot, amelyen szerepel a halálának dátuma. Egy őrült sorozatgyilkos vagy csak egy bizarr vicc? Glenn Cooper regénye térben és időben ugrálva próbálja egyfajta magyarázatát adni korunk egyik felkapott összeesküvés-elmélet témájának: az 51-es körzetben zajló titkos tevékenységeknek.
Kritika
|
85
Hyperion
A 29. században járunk. 7 zarándok elindul a Hyperionra, hogy megkísértsék a sorsot. Az emberiség jövője a tét. Ez a zarándoklat hatuknak az utolsó lesz, egynek pedig teljesül egy kívánsága. Legalábbis ezt reméli a kis csoport. És amíg utuk tart a zarándokhely fele, mesélnek – mindenki a saját történetét. Ahogy közelednek a bolygó fele, egyre nő a feszültség, mígnem szinte elviselhetetlenné válik. Vajon fény derül a rejtélyekre? Milyen sors vár az emberiségre?