Nem akad ember széles e világon, aki ne hallott volna legalább egyszer Winnetouról, az apacsok törzsfőnökéről és vértestvéréről, az acélöklű Old Shatterhandről. Számos serdülőkorú gyerek fantáziáját mozgatta és mozgatja meg napjainkban e két regényhős kalandos élete, félelmet nem ismerő igaz kiállása és rendületlen hite. Százhatvankilenc éve született Karl May, akinek nevével elvétve találkozhatunk irodalmi lexikonokban, azokban is csak lábjegyzetben.
A legvitatottabb és legmeghatározóbb romantikus drámaíró egész Európában sok évtizeden keresztül. Francia költő, aki lehengerlő mitologikus képalkotó fantáziájával és verbális képességeivel megragadja az olvasót. Remek festő, aki festői módon tud látni és láttatni. A romantikus regényírás hiperbolikus alakja, A nyomorultak és A párizsi Notre-Dame szerzője. A legtöbbet olvasott francia író, Victor Hugo 209 éve született.
1899. február 23-án, Drezdában született Erich Kästner, az Emil és a detektívek, valamint A két Lotti írója. Könyveit több mint 59 nyelvre fordították le az idők során, és több filmet is forgattak a történetei alapján. Humoros, moralista írásait töretlen érdeklődéssel olvassák évtizedek óta. Költőként, forgatókönyvíróként és újságíróként is maradandt alkotott. A háború alatt műveit betiltották a nácik, álnéven írt, egy ideig Svájcban publikált.
Maigret felügyelő atyja, a belga Georges Simenon a 20. századi irodalom egyik legtermékenyebb írója volt. Közel 200 regényt és több mint 150 novellát írt, műveit 1,4 milliárd példányszámban adták el, és 50 nyelvre fordították le. Maigret felügyelő alakját 1931-ben teremtette meg, rendelésre. Egyszer nyugdíjba is küldte, de aztán engedett az olvasók követelésének, és a második világháború után visszahozta.
1947. augusztus 14-én született New Yorkban a modern romantika nagyanyja, a világ legnépszerűbb romantikus szerzője, milliók kedvence, Danielle Steel. 390 egymást követő héten keresztül volt a New York Times sikerlistáján, amiért 1989-ben a Guiness Rekordok könyvébe is bekerült. Könyveit 28 nyelvre fordították le és 47 országban adták ki. 22 művéből filmet készítettek. Kevesen tudják róla, hogy drámákat, verseket és gyerekkönyveket is írt.
Sidney Sheldon a huszadik századi amerikai szórakoztató irodalom egyik legolvasottabb szerzője, könyveit több mint 300 millió példányban adták el. Összesen 18 regénnyel és egy önéletrajzi könyvvel büszkélkedhet, amelyek közül több is eljutott a New York Times sikerlistájának az élére. Ennek ellenére, legnagyobb elismeréseit musicalszerzőként (Tony-díj) és forgatókönyvíróként (Oscar-díj) szerezte, regényei a kritikusok körében nem arattak nagy sikert.
Szimbolista stíluseszközöket kedvelő lírikus, néhol impresszionizmusba hajló prózaíró, korabeli bírálói szerint „levendulás feminista”. Írásainak visszatérő motívuma a magát felszabadítani kívánó nő sorsa, társadalmi, erkölcsi helyzete, érzelemvilága, lelki életük szabadsága a férfival való kapcsolatukban. Berde Mária úgy vált népszerű írónővé, hogy mindvégig megmaradt költőnek.
Jules Verne a tudományos-fantasztikus regény, azaz a sci-fi megteremtője. Korának felfedezéseit és találmányait álmodta tovább, szinte mindig a képzelet és a valóság határán egyensúlyozott, és előre megálmodta a tengeralattjárók világát, valamint az űrutazást. Mi magyarok egy kicsit magunkénak tudtuk, ezért is ragasztottuk rá a Gyula nevet, de erre az oroszoknak, a németeknek, az angoloknak és az amerikaiaknak is jó okuk volt. Jules Verne 77 évet élt.
Virginia Woolf kora meghatározó személyisége, olyan érzékenységgel és finomsággal nyúlt a lélek dolgaihoz, ami csak keveseknek sikerült. Mentális betegsége és hangulatváltozásai nagy hatással voltak írói munkájára, ugyanakkor irodalmi tevékenysége haláláig lankadatlan maradt. Az angol irodalom jelentős képviselője, esszéíró, kritikus, könyvkiadó, a feminista mozgalom úttörője, a kitűnő lélekábrázoló írónő 129 éve született.
Patricia Highsmith a huszadik század egyik legnagyobb bűnügyi regényírója. Regényei magukon viselik életének egyik legjellemzőbb vonását: irtózott az emberektől, ha tehette, elvonultan élt és alkotott. A szereplői hasonlóképpen különösek: nem emlékezetes nyomozófigurákat, szuperhősöket teremtett, hanem a hétköznapi emberek esetlenségén, frusztrációin keresztül közelítette meg a bűnügyeket.
