A Scolar Kiadó négy év szünet után idén tavasszal újabb Karin Fossum-regény magyar fordításával jelentkezett. Az Elszabadul a pokol a „norvég krimikirálynő” 2009-es regénye, a Sejer felügyelő nevével fémjelzett sorozat tizedik kötete, a magyar fordításban is megjelent Fossum-regények közül pedig sorrendben a hatodik. Bár túlzás lenne azt mondani, hogy ez Fossum eddigi legjobb regénye, az írónő most sem okoz csalódást rajongóinak.
Különös módon rabolnak ki egy bankot Stockholm belvárosában: az elkövetők egy látszólag megkínzott, sebekkel borított, hétéves kislányt küldenek be a bankba, és a nála lévő diktafon segítségével kényszerítik rá a banki alkalmazottakat arra, hogy adják át a pénzt a kislánynak. A gyermek hatalmas összeggel távozik a bankból, és aztán nyoma veszik. – Jenny Rogneby debütregényében az alapszituáció jó, de a nézőpont és a szereplők megválasztása rossz.
Akciódús, sokrétű, izgalmas krimi a Kolibri, Kati Hiekkapelto finn írónő könyve, mely az Athenaeum kiadásában jelent meg. Különlegességei a finom megfigyelések, a társadalmi kérdések iránti érzékenység. A menekültsors, a beilleszkedés belső igénye és külső elvártsága jelenik meg Fekete Anna, a magyar származású nyomozó alakjában, aki első munkanapján egy sorozatgyilkosság felgöngyölítését, illetve egy kurd lány titkának megfejtését kapja feladatul.
Olivier Truc regénye nem egyszerűen csak egy krimi. Ennél sokkal több. Egy olyan nép sorsáról szól, amelyet itt felejtett az északi fény, amikor tovalibbent a tündöklő égbolton. Egy nép, amely évszázadok óta harcol azért, hogy megmaradhasson azon a területen, amely mindig is az otthona volt. Hogy ne csak megtűrjék ott, hanem úgy élhessen, ahogy ősei éltek és dolgoztak.
Dinamikus, jól felépített krimit sikerült ismét tető alá hoznia Jussi Adler-Olsennek. A 64-es betegnaplót élvezet olvasni, a történet beszippantja az olvasót, mindvégig izgalomban tartja, hogy aztán a végén a csattanó tegye fel az i-re a pontot.
A Tisztulás az Erik Axl Sund írói álnéven publikáló svéd szerzőpáros (Jerker Eriksson és Håkan Axlander Sundquist) Victoria Bergman-trilógiájának harmadik, befejező kötete. A könyvet Svédországban 2011-ben adták ki, Magyarországon 2015 tavaszán jelent meg a Libri Kiadó gondozásában. A Johanne Kihlberg nyomozó és Sophia Zetterlund pszichiáter főszereplésével játszódó történetben többnyire minden a helyére kerül, de a tisztulás csak egyesek számára jön el.
A Rossz vér Svédország egyik legnépszerűbb krimiírója, Arne Dahl Intercrime-sorozatának második kötete. Az 1998-ban megjelent regényt magyarul 2014 őszén jelentette meg a sorozat első kötetét is gondozó Scolar Kiadó. A stockholmi rendőrség különleges ügyosztályának, az A-csoportnak egy nem könnyű üggyel kell megbirkóznia: egy Amerikában húsz évig tevékenykedő, Svédországba érkező sorozatgyilkost kell elkapnia.
A regény címe egy hangulatos családi történetet vetít előre, de Carin Gerhardsen írói munkásságát ismerve rögtön tudtam, hogy ennek az ellenkezője bontakozik majd ki. Carin Gerhardsen Hammarby-szériájának második része felülmúlja elődjét; az írónő a svéd társadalom végletesen elszigetelt rétegeibe vezeti az olvasót: alkoholista anyák, erőszakos apák és elhanyagolt tinédzserek világába.
A könyvek iránti szeretetét a szüleitől örökölte, de fiatalon teljesen más karrierről álmodott. Tizenkilenc éves koráig focizott, utána megjárta a hadsereget, közgazdasági egyetemre járt, tőzsdeügynökként dolgozott, Norvégia egyik ismert rockbandájában zenélt és énekelt, majd regényeket kezdett írni. A barátai csak ezen az utolsón nem lepődtek meg, állítólag azt kérdezték tőle, amikor megtudták, hogy könyvet írt, hogy miért tartott ennyi ideig.
A norvég Samuel Bjørk a sokadik skandináv szerző, aki a magyar olvasóközönséghez is eljut: Magányos utazó című első regénye az Athenaeum Kiadó gondozásában 2014 novemberében jelent meg magyar fordításban. Az Oslóban és környékén játszódó regény főszereplői egy nyomozópáros két tagja – Holger Munch és Mia Krüger –, akik egy sorozatgyilkos után nyomoznak. Az ügy különösen felkavaró, hiszen az áldozatok hatéves kislányok.
