Ben H. Winters Az utolsó nyomozó c. regénye 2012-ben jelent meg – és bár már akkor tudni lehetett, hogy az egy tervezett trilógia első kötete, Lorenzo di Bonaventura rögtön lecsapott a megfilmesítés jogaira. Az üzletet most sikerült nyélbe ütni, és a tévésorozatot Neal Moritz készíti el. A pilothoz a forgatókönyvet maga a szerző írja.
Frank Schätzing két zsidó család leszármazottainak az életét követi nyomon, és végigvezeti az olvasót a huszadik század fontos közel-keleti eseményein is, nagyszerű érzékkel mosva össze fikciót és történelmet. A múltban gyökerező cselekményszál a jelenig tart, és ott összefonódik egy haditudósító történetével, aki egy szenzációs hírre vadászik, és teljesen véletlenül beletenyerel egy Izraelt érintő, igencsak kényes ügybe.
Jo Nesbø felejthetetlen nyomozója, Harry Hole visszatér – ahogy azt egyébként sejteni lehetett. A szerző a saját hivatalos weboldalán jelentette be, hogy a tizenegyedik Harry Hole regény 2017 májusában érkezik. Itthon valószínűleg pár héttel később fog megjelenni a The Thirst.
A svéd Carl-Johan Forssén Ehrlin könyvének belső borítóján azt írja: mozgó járművezetőjének közelében sose olvassuk hangosan ezt a történetet! Lehet, hogy nevetségesnek hangzik, de van némi alapja. A gondosan megválogatott szavak és a történetvezetés hatására a hallgatóság tényleg elálmosodhat. Az viszont szinte biztos, hogy hosszú távon nem ez lesz a gyermek kedvence. Éppen azért, mert folyton belealszik.
Rebecka Edgren Aldén első regényében sok dolog megtalálható, ami társadalmunkat jellemzi. Érdekes ötletnek tartom, hogy a vallási, erkölcsi normákból indul ki, és olyan „bűnöket” nevez meg, amelyek a mai modern ember számára talán már egyáltalán nem azok. Az elgondolkodtató rész azonban mégsem ezekre a bűnökre teszi a hangsúlyt, hanem egy nyolcadikra, amely lényegében alig van szó szerint megnevezve a regényben.
Laura Palmer azt ígérte Dale Coopernek az ügynök egyik látomásában, hogy huszonöt év múlva találkoznak. Mark Frost regénye ennek a hátborzongató találkozásnak ágyaz meg. A könyv amerikai kiadója óriási biztonsági intézkedések közepette készül az októberi világpremierre, a magyarországi megjelenés egy héttel a világpremiert követően várható.
Jobb későn, mint soha – mondhatnánk közhelyesen, de teljesen találóan James B. Donovan Idegenek a hídon című könyve kapcsán, amelynek 1964-es amerikai megjelenését követően több mint 50 évre és egy sikeres filmadaptációra volt szüksége, hogy a magyar olvasóközönség kezébe is eljusson. A dokumentarista jellegű, naplószerű regény kiváló és hiteles betekintést nyújt az 1950–60-as évek Amerikájának hangulatába és a hidegháború kémkedéssel telített időszakába.
Grecsó Krisztián a Magvetőnél megjelent legújabb regénye a Jelmezbál, alcíme szerint Egy családregény mozaikjai. Az 1960-as évektől napjainkig nyúló történetnek alapja egy bűnügy, szereplői unokák, nagymamák asszonyok – nők. Élik az életüket, keresik egymást, önmagukat vagy épp a vér szerinti anyjukat. Szerelem, árulás, hit, féltékenység van az életükben. A jó alapötlet, az ígéretes fülszöveg azonban nekem nem okozott jó élményt. Letehető könyv…
Szeptemberrel hivatalosan is véget a könyvpiac nyári uborkaszezonja, és néhány olyan regény is megjelenik, amelyiknek ilyen-olyan formában már volt előzménye. Hank Palace harmadszor (és utoljára) nyomoz Az utolsó nyomozó-trilógia zárókötetében; új csavarral folytatódik a visszatérő Greg Iles trilógiája; és újra nyomoz a belga mesterdetektív, ez már a második olyan Poirot-regény lesz, amit Sophie Hannah jegyez.
A történészi és ügyvédi diplomával rendelkező, ma azonban már csak íróként tevékenykedő C. J. Sansom a Shardlake-sorozat hatodik részében is bebizonyítja, hogy mind történészi és jogászi felkészültsége, mind írói kvalitásai kiválóak. Az Egy bűnös siralmai című, Tudor-korban játszódó történelmi krimi Angliában 2014-ban jelent meg, a magyar fordítás pedig 2016 tavaszán került a könyvespolcokra az Agave Könyvek gondozásában.
