A szerzőnek sikerül – a mindennapi élet számos elemét megjelenítve – meggyőzően bemutatni a vidéki kúria lakóinak életét, de a sztárok világát kissé elnagyoltnak találtam, bár kétségkívül sokféle jellemet próbál felsorakoztatni. Talán azért nem elég mély az egész, mert a híres Mimit idealizálva láttatja.
Benyák Zoltán A nagy illúzió című legújabb regényét így foglalhatom össze: szürrealista varázsmese felnőtteknek… Főhőse egy halálon túli világban esélyt kap arra, hogy elfelejtett emlékeit megkeresve, hibáit kijavítva megtalálja elveszett lányát és a boldogság lehetőségét. Útját nem gátolja sem tér, sem idő, nincsenek nyelvi korlátok és fizikai határok, az évszázadok összeolvadnak, az elhunytak pedig egyetlen hatalmas temetőben ropják a haláltáncot…
2015-ben az Agatha Christie életművét gondozó Európa Könyvkiadó szavazást indított, hogy kiderüljön: a magyar olvasók melyik Christie-regényt szeretik a legjobban. Első helyen a Tíz kicsi néger végzett, amely világszerte is abszolút kedvenc, több mint 100 millió példányt adtak el belőle. A második a Gyilkosság az Orient expresszen lett. Most mindkettő új borítóval jelent meg.
Magyarul is megjelent az utóbbi évek legnagyobb német könyvsikere, a Blackout, amelyben Európa elektromos áram nélkül marad, és a kontinensen eluralkodik a káosz: atomkatasztrófák fenyegetnek, az emberek elegendő élelem, víz, üzemanyag és orvosi ellátás nélkül vegetálnak sötét, fűtetlen lakásaikban. A regény három példányáért nidítottunk játékot. Válaszolj jól három kérdésre és nyerd meg a regényt!
Azt mondják, az ember csodálatos lény, az alkalmazkodási képessége szinte végtelen, csak a végső megpróbáltatáshoz, a halálhoz nem képes maximális hatékonysággal alkalmazkodni. Ennek az alkalmazkodási képességnek lehetünk tanúi az Áron könyvében, lépésről lépésre.
Jean-Gabriel Causse műve 2014-ben jelent meg Franciaországban, összefoglalva az utóbbi évek tudományos kutatásait és megfigyeléseit arra vonatkozóan, hogy hogyan hatnak ránk a színek. Könyvének nyelvezete könnyed, következetes, egyszerű.
Annak ellenére, hogy a könyv jól megírt, nem egy jó könyv. Hiányzik belőle az az apróság, ami miatt nem tudod letenni, aminek köszönhetően minimum egy év múlva is fogsz emlékezni rá. Tulajdonképpen egyetlen olyan fejezete van, ami valamilyen szinten érzelmeket ébreszt, a többi rideg, érzelemmentes.
A hatodik novelláskötete jelent meg tavaly a popkultúra egyik legnépszerűbb képviselőjének számító Stephen Kingnek. A Rémálmok bazára címet viselő, magyarul az Európa Könyvkiadó gondozásában 2016 tavaszán kiadott kötet húsz, műfajilag igen változatos írást tartalmaz. És bár ezek színvonala változó, a kötet összességében szerintem jóra sikeredett. A novellákat több motívum is összeköti, viszont az egyik legszembetűnőbb kapocs a halál, az elmúlás gondolata.
Magyarul is megjelent minden idők legnagyobb új-zélandi könyvsikere. Eleanor Catton mindössze huszonnyolc éves volt, amikor 2013-ban A fényességek című regényével elnyerte a Man Booker-díjat, amivel a díj történetének legfiatalabb nyertese lett. Az érzékenyen megírt nagyregény középpontjában egy szövevényes bűnügy áll az új-zélandi aranyláz idején, de nagy szerepet kap a könyvben az asztrológia is.
Leveleket, naplórészleteket és az ’56-os eseményeket fűzi össze Száraz Miklós György egy könyvvé. Családregény? Igen. Szerelmi történet? Igen. A ’40-es, ‘50-es évek politikai térképének skicce? Igen. Aparegény. És anyaregény. Nem is tudni, hogy tulajdonképpen ki emeli ki a másikát: az anya vagy az apa. Az egyetlen, aki jószerével kimarad a könyvből, az maga az író. A fiú. És ez így van jól.
